Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Ivanyos Lajos: A Magyarországi Református Egyház levéltárügye a reformációtól 1715-ig / 141–168. o.

bölcsészeti értekezés, s végén több évről a tractus diakónusát illető számadási feljegyzések, hogy gyűlések alkalmával a visitátoroktól mit vett be s mit adott ki. . .."

50 A vizitációs jegyzőkönyvek legértékesebb emléke, Miskolczi Csulyak István esperesi naplója és leveleskönyve (1629-1645) is szemléltető példája az elmondottaknak, ti. hogy mindenes könyvként vezette vizitációs naplóját.

51 Az erdélyi udvarhelyi egyházmegyei protokollumban pedig az 1606. évi „Ruberiana Canonok"-tól kezdve az erdélyi zsinati végzések bejegyzését találjuk a többi eklézsiális feljegyzésekkel együtt. Levéltári szempontból érdekes a marosi egyházmegyének 1687-ben régebbi vizitációs jegyzőkönyvek alapján 1579-ig visszamenőleg jegyzett „Matricula . . ."-jában 1687-ből a jegyző eskümintája: „ . . . a Törvényben agitáltatott dolgokat. . . a Sz. Társaság Protocollumában bé írom ... a deliberátumokat kiadom . . . a Sz. T. Protocollumát imitt amott hevertetni nem engedem . . .".

s2 Dunamelléken a 16. és 17. századból való egyházmegyei protokollumot vagy matrikulát nem találunk. Más egyházmegyei iratnak is kevés nyoma van. Mindössze a solti és a külsősomogyi egyházmegyében található néhány irat a 17. század végéről.

53 A Dunántúli egyházmegyei levéltár 17. századi nyomát látjuk a borsi egyházmegyei levéltár Nro. 12. sz. alatti, 1825-ből való lajstromában: „Ordo et numerus ecclesiarum helveticae confessionis addictarum in senioratu Levensi, in comitatibus Bars et Hont existens. Ao. Dom. 1655." Még egy folyamatos vizitációs jegyzőkönyv is a 17. században kezdődik, ez a „Protocollurn rerum memorabilium . . . Sub senioratu rev. Dom. Georgii Körmendi (vivi sicuti Martyris). Ab. anno 1688,"

54 A barsi levéltárén kívül még néhány egyházmegyei irat tanúskodik régi levéltárról: 1597. évből való kézirat (postilla) és 1709ből származó latin nyelvű királyi leirat zperemartoni illetve mezőföldi egyházmegyében;

55 a régi kiskomáromi egyházmegye 1634—1664. közötti jegyzőkönyve a belsősomogyi egyházmegyében,

56 a veszprémi 17. századi egyházmegyei jegyzőkönyv.

57 A tiszáninneni esperességek levéltárainak igen értékes töredékei maradtak meg. Az abaúji egyházmegyei levéltárban a 17. század elejétől díjlevelek, 1683-tól közgyűlési jegyzőkönyvek vannak. A borsodi egyházmegyében három régi vizitációs jegyzőkönyv hozza folyamatosan a gondos bejegyzéseket: az első 1596-tól 1665-ig, a második 1658-tól 1665-ig, a harmadik 1711-től. Az első kettőt 1808-ban még gondosan átadta a gömöri esperes a tiszáninneni szuperintendensnek. A legrégibbnek 1640 utáni néhány darabja legutóbb, a kerületi gyűjtőlevéltárba történt beszállítás után került elő.

58 A sok hányattatáson keresztülment zempléni egyházmegyei régi levéltárnak egész protokollumsorozat •a maradványa: „Liber redituum ecclesiasticorum . . . quae fűit instituta a. d. 1611.", továbbá Miskolczi Csulyak István esperesi és vizitációs naplója 1629—1645. és diáriuma további jegyzőkönyv 1638—1651-ig, a követekző 1653—1672., „Visitatio 1669-. . ."

59 Tiszántúl is értékes dokumentumok maradtak fenn a jelzett szabolcsin kívül több egyházmegyében. Szatmári egyházmegye 1703-ban, Szatmár felégettetésekor megsemmisült régi levéltárának emlékét őrizte meg az 1670-ben kezdett egyházmegyei jegyzőkönyve.

60 A régi debreceni egyházmegyének levéltármaradványa 1615-1655. közti protokolluma, 1655—1736-i „archívuma", a protokollumkötetek második része és a régi zsinati végzésekkel egybekötött „Canones ecclesiastici 1698."

61 A beregi egyházmegyében másolati példányban maradt fenn a traktus 1593—1631. közötti protokolluma, amelynek eredetije és ennek a folytatása is meg volt még a 19. század elejéig. Maradtak 149