Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Pető Iván: A Könnyűipari Minisztérium hivataltörténete, 1949–1967 / 81–118. o.

A Könnyűipari Minisztérium szervezete 1963 közepétől a következőképpen nézett ki: miniszter, miniszter első helyettese, miniszterhelyettesek, Kollégium, Általános Műszaki Tanács szakmai műszaki tanácsok Iparfejlesztési főosztály Termelési főosztály Beruházási főosztály Pénzügyi és Ellenőrzési főosztály Igazgatási főosztály Személyzeti főosztály Helyiipari főosztály Gazdasági Hivatal főosztály A Kollégium feladata, hatásköre, működési rendje a korábbiakhoz képest nem változott. Módosult viszont a Műszaki Tanács működési rendje. A minisztériumi szabályzat kiadásakor nem is készült el a rendelkezés ezen része, csak augusztus végén tudták közzétenni (54/1963. Kip. M. sz. utasítás, Könnyűipari Értesítő 1963/35). A Műszaki Tanács és a szakági tanácsok megszűntek, helyettük Könnyűipari Általános Műszaki Tanács és 19 szakmai műszaki tanács alakult. A könnyűipar egészét érintő általános műszaki és közgazdasági kérdések a miniszter elnöksége alatt álló Általános Műszaki Tanácshoz tartoztak, míg az egy-egy szakterületet érintő ilyen ügyek az illetékes miniszterhelyettes elnökségével működő szakmai műszaki tanácshoz. Az illetékes tanács véleményét kötelezően igénybe kellett venni a jelentős műszaki fejlesztési és beruházási ügyekben, az iparág egészét, vagy nagyrészét érintő szervezéseknél, a termelés szociális körülményeit befolyásoló döntéseknél. A tanácsokhoz titkárt neveztek ki, de az ügyrend tanúsága szerint működésük gyakorlatilag az Iparfejlesztési főosztály felügyelete alá került. Az Iparfejlesztési főosztály feladata lett a távlati tervek kidolgozása és jóváhagyása, a műszaki fejlesztés szervezése, valamint a nemzetközi együttműködés és tapasztalatcsere irányítása. A Termelési főosztály hatáskörébe tartozott az éves tervek kidolgozása jóváhagyása, a termelési kooperáció, a termelés irányítása, a készletgazdálkodás és a munkaügyi feladatok. A Beruházási főosztály feladata lett a beruházások, felújítások előkészítésének, bonyolításának, ellenőrzésének irányítása, valamint az állóeszköz-gazdálkodás. A Pénzügyi- és Ellenőrzési főosztály foglalkozott természetesen a pénzügyi feladatokkal, a beszámoltatással, a revíziós feladatokkal, valamint az árügyekkel. Az Igazgatási főosztály hatáskörébe tartozott a jogszabályalkotás és az alkalmazás felügyelete, a szállítási szerződések rendszere, a döntőbíráskodás, a rendészeti ügyek, a közérdekű bejelentések és panaszok intézése, a tájékoztatás és propaganda, a szervezési ügyek, a kollégium és a miniszterhelyettesi értekezlet szervezése, az utasítások végrehajtásának szervezése és belső ellenőrzése. A Személyzeti főosztály a személyzeti munka irányításán és ellenőrzésén túl az oktatási feladatok gazdájává is vált. 115