Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Pető Iván: A Könnyűipari Minisztérium hivataltörténete, 1949–1967 / 81–118. o.

igazgatósági jelleggel bíró szervek: 20. Könnyűipari ellátási iroda 21. Gyapjútermelő tröszt 22. Magyar Selyemipari Vállalat Az 1956-os szervezeti és működési szabályzat — miként a korábbiak is — részletesen foglalkozott a miniszter, általában (tehát nem differenciáltan) a miniszterhelyettesek, a főosztályvezetők és iparigazgatók hatáskörével. Újdonság volt, hogy ezúttal először a Kollégium és a Műszaki Tanács feladatait és működési rendjét is részletesen leírták. Mivel a két testület tevékenységében nem következett be a korábbiakhoz képest változás, itt érdemes részletesebben kitérni feladatukra. A Kollégium feladata a minisztérium vezetésében felmerülő, valamint a párt és a kormány határozataiból adódó feladatok, valamint a tárca egészét, vagy egyes területeit érintő fontosabb elvi kérdések megtárgyalása volt. A Kollégium azonban — annak ellenére, hogy a szabályzat tételesen is kimondta, hogy általában nem foglalkozik operatív kérdésekkel — az idők során számos nem elvi problémát is napirendre tűzött. Ez egyrészt a minisztérium egyáltalán nem elvi irányító feladataiból természetesen következett, másrészt igen nehéz volt az egyes területek elvi ügyeit az operatívnak nevezhető kérdésektől mereven elválasztani. A Kollégium tagjai az ügyrend szerint a miniszterhelyettesek és más a Minisztertanács által erre a funkcióra kinevezettek voltak; a gyakorlatban valamennyi ún. elvi főosztály vezetője. A Kollégium titkára a Minisztériumi titkárság vezetője volt. A testület kéthetente ülésezett, minden esetben meghívta az MDP Központi Vezetőség funkcionáriusát, az Állami Ellenőrzés Minisztériumát, a Minisztertanács Titkárságának könnyűiparral foglalkozó munkatársát, a Tervhivatal Könnyűipari főosztályának vezetőjét. A meghívottak köre természetesen értelemszerűen módosult. (A fenti lista az 1956-os állapotot tükrözi. Korábban a Minisztertanácsnak nem volt érdemi apparátusa, új centrum Nagy Imre miniszterelnöksége idején alakult itt ki.) Az ügyrend alapján a Kollégium tagjainak jogukban állt, hogy különvéleményüket is jegyzőkönyvbe foglaltassák, sőt kívánságra a Minisztertanács elnöke elé terjesszék. Ezek a lehetőségek azonban a meghozott döntés végrehajtását nem érinthették. A Kollégium előterjesztéseit megtárgyalás előtt az összes érintett minisztériumi szervvel egyeztetni és láttamoztatni kellett. A Kollégium üléseiről jegyzőkönyvet vezettek, amely összefoglalóan tartalmazta a megállapításokat, határozatokat. A Minisztériumi titkárság vezetője negyedévenként köteles volt összefoglaló beszámolót készíteni a kollégiumi határozatok végrehajtásáról. A Műszaki Tanács a miniszter műszaki tanácsadó szerveként működött, a műszaki fejlesztés, újítás, találmányok, beruházások, kutatás, nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a könyvkiadás területén véleményező és javaslattételi joggal rendelkezett. A felsorolt témákban a minisztérium szervezeti egységeinek kötelességük volt a Tanács véleményét beszerezni. A könnyűipari vállalatok dolgozói jogot kaptak arra, hogy valamely nagyjelentőségű műszaki javaslatukat a Tanács titkárságához benyújtsák. (Az újításokra ez a lehetőség nem terjedt ki.) 109