Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - HIVATALTÖRTÉNET - Pető Iván: A Könnyűipari Minisztérium hivataltörténete, 1949–1967 / 81–118. o.

Igazgató Keretgazdálkodási osztály (a pénzügyi keretek illetékese volt, de mint ilyen részt vett a kivitelezési szerződések megkötésében is és egyebek között intézte az irodagépkeretekkel való gazdálkodást is). Főkönyvelőség, Könyvelési és Vállalati csoportokkal Nyilvántartási és dokumentációs osztály. A Termelés koordináló osztály feladata volt többek között: a vállalatok havi gyártási programjának figyelése, a Tervfőosztály Statisztikai osztály öt, illetve tíznapos jelentései alapján: az anyagellátás figyelése, a programidő alatt termelendő gyártmányok szükség szerinti ütemének, különösen a feldolgozó-iparágak szükségletének figyelembevételével történő koordinálása stb. Az iparigazgatóságok egységesen a következő szervezet szerint tagolódtak: •— Titkárság — Terv- és termelési osztály — Főkönyvelőség — Személyzeti csoport „ , 1— Műszaki osztály Főmérnök | ... .. . ' '— Munkaügyi osztály v. csoport Az osztályok igazgatóságonként eltérő számú csoportra bomlottak. Míg a Budapesti Pamutipari igazgatóság Műszaki osztálya, Fonó, Szövő, Kikészítő csoportokból, főmechanikusokból, beruházási és újítási ügyintézőkből állt, addig a Dunántúli igazgatóság csak Műszaki fejlesztési és beruházási, valamint Műszaki szervezési csoportból állt. Előfordult olyan formabontás is, hogy a Műszaki osztály kimaradt az igazgatóságból. A Rostipari igazgatóság főmérnöke Műszaki és beruházási, Agrotechnika és Munkaügyi csoportokat fogott például össze. / A feladatok azonban egységesen szervezeti egységek szerint mereven külön lettek választva, a tervezés, műszaki ügyintézés stb. külön részleg feladata volt az igazgatóságon belül. Említettük már, hogy a Minisztertanács 1952 márciusi határozata a Könnyűipari Minisztérium szervezetéről nem túl hosszú ideig maradt érintetlenül. Mikor az imént tárgyalt szervezeti szabályzat 1953. január 1-én életbe lépett, már hiányzott a minisztérium szervezetéből a Fürészipari igazgatóság. Ezt ugyanis magával a fűrésziparral együtt, 1953. január 1-i hatállyal átvette az Állami gazdaságok és erdők Minisztériuma (467/33/ 1951. NT. sz. hO. 1953 májusában a Minisztertanács egy bizalmas határozattal (amelyet csak az illetékes vezetők kaptak kézhez) Könnyűipari Árkiegyenlít ési Gazdasági Irodát szervezett. Az Iroda a Könnyűipari Minisztérium felügyelete alá került. Feladataival, működésével — miként a többi minisztériumtól formálisan elkülönült szervezettel — nem foglalkozunk. Megemlítendő azonban, hogy az Iroda 1958. december 31-ig tevékenykedett, ekkor a termelői árrendezéssel egyidőben megszűnt, feladatainak egy részét a Központi Adóhivatal vette át. 1953 május végén a Minisztertanács határozatot tett közzé a minisztériumi kollégiumokról (2040/12/1953. Mt. sz. h.). A Könnyűipari Minisztériumban eddig nem volt ilyen testület, ez után hozták létre. A kollégiumi tagokat - összesen 9—11-et - a Miniszter99