Levéltári Szemle, 32. (1982)

Levéltári Szemle, 32. (1982) 1. szám - A LEVÉLTÁRI MUNKA KÉRDÉSEI - C. Harrach Erzsébet: A levéltár és a városrendezés / 5–12. o.

Hogyan találhatja meg tehát a laikus kutató az őt érdeklő és különféle intézményekben őrzött irat- és tervanyagot? Számára az eredményes kutatás feltétele, hogy egységes és egyben sokrétűen speciális segédletrendszer álljon rendelkezésére és Belsunce úr meghatározását idézve „az információs igényt ki tudjuk elégíteni". A rajzos anyag kiemelése az eredeti rendszerből elvileg nem látszik helyesnek, mert így a rajzanyag könnyen áttekinthetetlenné válhat. Ugyanakkor a levéltári anyag védelme rákényszerít bennünket, hogy az iratok mellett őrzött hajtogatott terveket és térképeket kiterítve restauráljuk, tároljuk — s tulajdonképpen így keletkeztek a levéltárakban a tervtárak. Mivel az egyetemi és főiskolai képzés sem az építészeket, sem más szakembereket, de még a jogászokat sem készíti fel a levéltári kutatási módszerekre, a levéltári anyagot az ún. laikus fiasználó kutatási szempontjai szerint kell feldolgozni. Tehát a levéltárosnak ismernie kell a térképekre, tervekre vonatkozó speciális kérdéseket. Csupán néhány tipikus kérdés: kereshetnek a kutatók épületterveket az épületek a) funkciója: lakóház, középület, ipari épület; b) anyaga: fa, tégla, vasbeton; c) építtetője; d) kora stb. szerint. Az adatoknak tartalmazniuk kell az eredeti iratanyaggal való kapcsolatot. Ezért helyes lenne a hagyományos segédletrendszereket (katalógus, mutatókarton, raktári jegyzék stb.) korszerűbbel felcserélni, kiegészíteni. A megoldás egyik lehetősége a levéltári anyag gépi feldolgozása. Budapest Főváros Levéltárában 1976-ban kezdtük meg a gépi adatfeldolgozás előkészítését, illetve egyelőre csak a fővárosi vonatkozású terv- és térképanyag feldolgozását. Az előkészítő folyamat tapasztalatai alapján kidolgozandó adatrendszert később az egész magyar levéltárügyre ki akarjuk terjeszteni. A terv- és térképtár használatához készítendő segédlet adatbázisát úgy állítjuk elő, hogy az egyes tervekről és térképekről törzsadatlapokat fektetünk fel, amely a következő adatokat tartalmazza: a terv illetve térkép levéltári és raktári jelzete, tárolási helye, típusa, eredeti méretaránya, mérete, eredeti felirata, anyaga, előállítási módja, állapota, keletkezési éve, tartalmi leírása, a tervező neve és beosztása, funkciója, az utca, kerület, terület épület régi és mai elnevezése, a telek régi és mai helyrajzi száma, az építtető neve, áll-e az épület ül. a bontás éve, az adatrendszerhez szükséges koordináták. Minden törzsadatlap mellé fényképmásolatot kívánunk helyezni az eredeti forrásról. Egy bizonyos számú egység elkészülte után az adatokat számítógépbe tápláljuk. Ha majd valamennyi társintézményben gépesítettük az adatfeldolgozást és adatszolgáltatást, a kutatónak centralizáltan tehetjük hozzáférhetővé a keresett adatokat. Személyi feltételek, szakmai együttműködés Az ideális megoldás szakosított levéltárosok képzése lenne, ez az út azonban nem látszik járhatónak. A kutatók szempontjából kétségtelenül előnyös lenne, ha a bírósági iratanyaggal jogászok, a gazdasági profilú anyagokkal közgazdászok, a tervekkel, térképekkel műszaki szakemberek foglalkoznának, illetve ha a korszerű segédletek típusát a szakemberek dolgoznák ki. Mivel azonban ez csak kivételes esetekben valósítható meg, szükségszerű, hogy a levéltáros igényelje a szakági segítséget. Természetesen a levéltárban dolgozó speciális szakembernek is hasznosítania kell a levéltáros kollégák szakismereteit. A levéltáros és a szakember ilyen jellegű gyümölcsöző együttműködése szilárd alapja lehet a korszerű segédletrendszer megalkotásának. 9