Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - Kubinszky Judit: Néhány szó egy készülő forráskiadványról: A M. (Kir.) Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága elnöki reservált iratai / 37–47. o.

Kubinszky Judit NÉHÁNY SZÓ EGY KÉSZÜLŐ FORRÁSKIADVÁNYRÓL A M. (kir.) Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága Elnöki reservált iratai Érdekes és fontos feladat megoldásán fáradozik Budapest Főváros Levéltára. Egy állag teljes iratanyagának regesztákban való feldolgozását és kiadását határozta el. Ez az állag a M. (kir.) Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának elnöki reservált iratait tartalmazza 1883-tól 1918-ig. Ez az iratgyűjtemény gazdag tárháza a korai magyarországi munkásmozgalomra vonatkozó dokumentumoknak. Egyes darabjait természetesen már felhasználták a koszak kutatói különböző történeti munkákban, vagy megjelentették forrásgyűjteményben. (Lásd az MMTVD köteteit.) Kétségtelen, hogy az így kiragadott iratok, akár forrásként, akár történelmi szituáció illusztrációjaként megállják helyüket, de az egyes iratok bármilyen érdekesek is,csak az állókép funkcióját tölthetik be az egész iratanyag folyamatát és ezáltal az események, sorsok teljességét tükröző regeszták mozgófilmje mellett. Rövid ismertetésünkben ejtsünk néhány szót a fondképző szerv megalakulásáról, szervezetének kiépüléséről, azokról a fontosabb változásokról, amelyeken az adott időszakban ez a hivatali szervezet keresztülment. A főváros egyesítéséig mind a három városrész külön törvényhatósággal és külön városi rendőrséggel rendelkezett. Az 1872-ben az országgyűlés elé terjesztett, ott megvitatott, majd elfogadott XXXVI. törvénycikk Buda-Pest főváros törvényhatóságának alakításáról és rendezéséről intézkedett. A törvénycikk 20. és 21. paragrafusa foglalkozott a fővárosi rendőrség létrehozásával. A 20. paragrafus kimondta, hogy a fővárosi törvényhatóság területén „fővárosi rendőrség" néven az egységes szervezettel bíró rendőrséget az állam saját közegei által kezeli, de a helyi rendőri ügyekben a törvényhatóság szabályalkotási joga érintetlen marad. A 21. paragrafus különválasztotta a rendőri működést a rendőri bíráskodástól. További, a belügy- és igazságügyminiszter által az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok kívánták meghatározni a rendőri működés szabályait, a rendőrség szervezetének felépítését, hatáskörének területi kiterjesztését, a rendőri bíráskodás elvi és gyakorlati kimunkálását, valamint annak eldöntését, hogy a fővárosi törvényhatóság milyen mértékben fog hozzájárulni a rendőrség fenntartásának költségeihez. A 21, paragrafus kitért arra a lehetőségre is, hogy amennyiben a főváros egyesítéséig nem emelkedne törvényerőre a fővárosi rendőrségről alkotott törvényjavaslat, úgy az egyesítés napjától kezdve a rendőrség ügyének végleges rendezéséig a főváros rendőri kö37