Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Vass Előd: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve VI. Debrecen, 1979. / 564–567. o.

Pásti Judit Bihar vármegye főispánjai c. archontológiai feldolgozását örömmel üdvözölhetjük. Munkájában a felhasznált irodalom jegyzékét közli. Az archontológiai jegyzékben, amelyben az általa azonosított főispánokat időrendben közli, a 165. oldalon „kisrédei Rhédei" név használata nem egyöntetű. Két esetben ettől eltérő névalakokkal találkozhatunk. A helyes, elterjedt névalak a „Rhédei" forma. Talán az összeállító munkája jobban érvényesülhetne, ha a főispánok előfordulásának forrásait is egyenként pontosan közölte volna. Reméljük, hogy a megyei tisztségviselők névjegyzékeinél a jövőben körültekintőbben fog eljárni. Rácz István Debrecen város hitelügyletei 1693-1848 c. közleményében az önálló gazdálkodást folytató város hitelt felvevő, kölcsönt nyújtó ügyleteit értékeli. Az 1693. évi szabad királyi városi kiváltság hatását a pénzforgalom kibontakozásában és a tőkeképződésben fékező szerepet játszó feudális elemek megmerevedésében mutatja ki. A pénzforgalomban a vezető feudális elemek biztosították a tulajdonjogi fedezetet, amely körülmény rányomta bélyegét a város gazdálkodására. Táblázatban közli Debrecen kölcsön-hitelkörzetét; a vonatkozó települések feltüntetésével, az ügylet évével, a felvett hitel és a kihelyezett kölcsön összegével rajnai(rhenus)forintban. A közölt térképen az ügyletekben résztvevő helységek a Nagyvárad—Kassa—Pest háromszögön belül helyezkedtek el. Ez a háromszögbe foglalt terület nemcsak a debreceni hitelek-kölcsönök körzeteként, hanem esetlegesen a gazdasági élet szinte valamennyi szálával már korábbi idők óta Debrecenhez kötődhetett. Valószínűleg Debrecen nagyobb vásáros körzetét is jelentette. Érdekes módon tárgyalja a továbbiakban a felvett hitelek törlesztésének módjával és a város állandó eladósodásával felmerült problémákat. Magyarázatát a szerző a hitelforrások társadalmi hátterében keresi. Magánszemélyek, egyházi intézmények és méltóságok hiteleit korszakonként részletesen elemzi, s végül a hitel-kölcsön ügyek hátterében rejlő személyes kapcsolatok, „szubjektív tényezők" lehetőségeit mutatja meg. Gazdag István A termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei Debrecenben (1948— —1952) c. közleményében a bonyolult gazdasági-társadalmi összetevőkből álló kérdéshez közöl kiváló forrást. A MTA 1949. évi településegészségügyi vizsgálatát elemzi. A felmérés alapján a lakás, a táplálkozás és az egészségügyi kultúra adatai tárulnak fel. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár őrizetében ezenkívül még a témához szorosan kapcsolódó források segítségével a közös gazdálkodásra lépett tanyai parasztság életét tárja fel az induláskor, így lehetőséget teremtve a szocialista korban elért eredmények teljesebb bemutatására. Kállay István A nagybirtokkormányzat levéltári forrásai 1711—1848 c. közleménye bemutatja, hogy a korábbi igazgatási szervezetek 1790-ig kisebb-nagyobb átalakuláson mentek át. Az 1790—1848 közötti időszakra viszont a kialakult igazgatási szervezet megszilárdulása a jellemző. A nagybirtok igazgatási szervei közül a következők működését tárgyalja: a családülések, a tisztiszékek, az uradalmi gazdasági bizottságok, a régensi (titoknoki) hivatalok, a jószágigazgatóságok, a jogügyi igazgatóságok, a kancelláriák, a számvevőségek. A részletesen leírt uradalmi testületi szervek és hivatalok iratképzéséről és irattári rendszeréről részletes áttekintést kaphatunk, ami a szerző külön érdeme. Bényei Miklós Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 1975 és 1976 c. összeállítását tárgyi osztályozását, valamint széleskörű adatgyűjtését hasznosan forgathatjuk. A sok érdeklődésre számottartó kötetet rövidítések jegyzéke, név-és helységnévmutató zárjaié. Vass Előd 567