Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Vass Előd: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve VI. Debrecen, 1979. / 564–567. o.

A „Baranyai helytörténetírás 1980" kiadvány sokrétű anyaga jelzi a fenntartó szervek gondoskodását egy fontos — nem egy esetben pótolhatatlan — terület állandó működtetéséről. A közölt adatok - bármilyen körből is származnak — sok szállal kapcsolódnak a mához. Tanulságot nyújtva és a jövő tervezését, értékeink megőrzését tekintve egyaránt fontos feladatot teljesítve. Szederkényi János Budapest VII. Klauzál u. 13. H/3. 1072 A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR ÉVKÖNYVE VT. Szerkesztette: Gazdag István. Debrecen, 1979. 259 1. A borítólapjánGonda Zoltán és egykori Bihar vármegye címerének felhasználásával tervezettjelképével megjelenő tanulmánykötet Bihar megye történetének tanulmányozásához több tárgykörből nyújt széleskörű áttekintést. A jelen kötet tanulmányai és közleményei „Biharország" határain túlmutató helytörténeti kutatásoknak és a közművelődési tevékenység számára módszertani mintát is szolgáltatnak. Erre példa a kötet első tanulmánya, Dankó Imre, a Déry Múzeum igazgatója, országos hírű néprajzos. A Berettyó völgy középkori települési, közlekedési és árucsere viszonyai c. kiváló tanulmánya. A jelen helyzetet is reprezentálja ez a munka, mivel a kisebb-nagyobb történeti tájak korszakos komplex módszerű bemutatásaival történészeink idegenkedése következtében az utóbbi időkben néprajzosok foglalkoztak. Történelmi feldolgozásokban egy megye, egy város, vagy egy falu önálló monográfiákkal jelentkezett, pedig valamennyi közigazgatási egység gazdasága és társadalma elszakíthatatlanul beletartozott és tartozik egy kisebb, vagy nagyobb történeti táj életébe, amelyek határai általában a közigazgatási határokkal nem azonosak. Ezért üdvözölhetjük Dankó Imre témaválasztását különös örömmel, ami a településtörténet, a történeti-földrajz és a gazdaságtörténet tárgyát ötvözi össze. Vizsgálódásai a Debrecen és Nagyvárad, e két középkori nagy mezőváros vonzáskörzetéhez fűződő kapcsolatainak differenciáltabb feltárását szolgálják. Ezt széleskörű összefoglalásra építve végzi el. A Berettyó völgy, mint önálló kistáj, az általános településföldrajz szerint terjes egészében „peremterület", azaz olyan vidék, ahol két különböző földrajzi, gazdasági, termelési viszonyokkal rendelkező táj találkozik egymással. A szerző hangsúlyozottan emeli ki a Berettyó völgy átjáróinak, útjainak és vásáros helyeinek szerepét a középkori árucsere lebonyolításában; kötődéseit környezete kis falvaihoz és függését a nagy mezővárosoktól. A Berettyó völgy harminc középkori településének részletes maghatározását adattári részletezésben végezte el. Szendrey István, ,Jí derecskéi uradalom kiépítése" c. tanulmányában először a korábbi levéltári évkönyvekben megjelent munkáira hivatkozik. Jelen munkája „ Az Eszterházyak derecskéi uradalmának története című kandidátusi értekezése egy fejezetét tartalmazza. Külön kiemelést érdemel, hogy a szerző a derecskéi uradalom történetét kizárólagos egyedülálló munkaként dolgozta fel, ezért több esetben fenti tanulmányában is a levéltári források helyett, egyedülálló kutatómunkáinak megállapításait jelzi. A jelzett munkáiban a levéltári források is megtalálhatók. Az Eszterházyak Derecskét 17 más településsel CKA