Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Szederkényi János: Baranyai helytörténetírás 1980. Pécs, 1981. / 562–564. o.

A művelődéstörténet baranyai és tágabb kitekintéssel szomszédnépi kapcsolatait több tanulmány fogja át. Szkladányi Péter Fejezetek Pécs világi zenéjéről a 19. század első felében; Weidinger Imre és Amtmann Prosper művészete című tanulmányában a szerzői alkotómunkába is bevezet bennünket, közli Amtmann műveit is. A részletes feldolgozás nemcsak a két művész eddig kevésbé ismert életrajzi részleteivel foglalkozik, hanem azokkal a szintén kevésbbé ismert kapcsolatokkal, amelyek alapján jobban megismerjük Pécs zenei múltját, hatását. A zenei múlt közelebbi korába vezet el az Adatok a Pécsi Dalárda történetéhez 1902-1949 tanulmány (Vargha Dezső). A pécsi kórusvilág színes palettáján szereplő kórusok és előadásaik a hajdan élénk zenei élet hagyományait, de követendő példáit is jelentik az olvasó számára. Korábbi munkásságának nyomán Erdó'di Gyula ismét oktatási anyaggal szerepel a kötetben. Adalékok a pécsi céhes kisipar tanoncainak oktatásához című tanulmánya több okból is érdekes. Egyrészt szemléltetően mutatja a szakmai oktatásnak a rajzoktatással kezdődő szerveződését, másrészt jellemzően érzékelteti a kisipari egyedekből lassan kiépülő kisüzemek munkásállományának megalapozódását, a szakmai oktatásban részesültek számának nyomában. A szomszédnépek kapcsolatát, művelődéstörténeti — kevésbé feldolgozott körét - érinti az Adatok a magyar-szlovák művelődéstörténeti kapcsolatokhoz - Papánek György (Krisztián Béla—Tímár György) című tanulmány. A többnemzetiségű Baranyában örvendetes feldolgozás mutatja be a Klimó körül szerveződő szlovák származású értelmiség magyar munkásságát, a szlovák történetírásban az olaszi plébános, Papánek György munkásságát. Nemcsak érdekességként, de a szomszédnépek kapcsolatában is értékelnünk kell a tanulmányt, amely a szlovák nyelvterülettől távol is észre vette a Baranyába és Baranyából vezető művelődéstörténetileg is érdekes szálakat. Markáns feldolgozások láttak napvilágot a nemzetiségekkel kapcsolatban. Szita László A dualizmuskori iskolaállamosítási törekvések nemzetiségpolitikai vonatkozásai Baranyában (1898, 1906) tanulmányában részletesen taglalja a törekvések céljait és eredményeit. A nagyvonalú államosítási kísérlet és biztató fejlődés mint tudjuk, megbukott az egyházak szívós ellenállásán, a megyei tanügyigazgatás késlekedésén és nem kis részben a fenntartó községek általános szegénységén. Értékes adatokhoz juttat bennünket Tegzes Ferenc Statisztikai források Baranya megye nemzetiségtörténetéhez a két világháború között (1926, 1938). Az igen részletes felmérések során olyan összehasonlító adatok állnak rendelkezésre, amelyek biztonságosabbá és árnyaltabbá teszik a két világháború között — annyit vitatott és a vitában korántsem lezárt — baranyai nemzetiségi állapotok képét. Hasonló úton jár Füzes Miklós is, amikor A népesség száma, anyanyelvi és nemzetiségi megosztása Baranya járásaiban 1941-ben, nemzetiségi megoszlása 1945-ben című tanulmánnyal fogja át a kérdéskört. A közölt adatokból egy meggyorsult asszimilációs folyamat térbeli alakulására következtethetünk. A részletes felsorolás jellemző képet ad a megye nemzetiségi állapotáról és pontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a számítási eredmények az 1941-es népszámlálás adataival egyeznek meg. A kötet értékes eleme Bezerédy Győző munkája, az Agrárvonatkozású ábrázolások Baranya megye községeinek pecsétjein című tanulmány. Gazdag képanyaggal szemlélteti a pecsétrajzolatokat, amelyek térben és időben jó eligazodást nyújtanak a mezőgazdasági kultúra alakulásának folyamatára. Bezerédy Győző munkája — korábbi pecsételemzései után — újabb adalék a megyei pecséttörténet majdan megírandó teljes anyagához. 563