Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Kállay István: Theodor Mayer: Verwaltungsreform in Ungarn nach der Türkenzeit / 560–561. o.

gyöngítésére irányuló kísérletet láttak. Idézi Tóth az 1971-es Magyarország történetét és Várkonyi Ágnes még meg nem jelent kéziratát a Tízkötetesből. Hangsúlyozza, hogy elismerő hangokat az Einrichtungswerk-kel kapcsolatban csak gazdasági és társadalmi célkitűzéseiről hallani (pl. Oswald Redlich, Hugó Hantsch, Victor-L. Tapié). Adalbert Tóth értékelése szerint az Einrichtungswerk Magyarország rossz közállapotain akart segíteni és a gazdasági prosperitást célozta. Kollonitsch nem volt ellensége az országnak, de a magyarokkal szemben bizalmatlanságot érzett. Ez a kölcsönös bizalmatlanság azonban nem Kollonitsch korának a szülötte, hanem több generáción keresztül alakult ki. Adalbert Tóth a kötet végén bibliográfia szinten ismerteti az 1911 óta a témáról és a korszakról megjelent irodalmat. Ez arra utal, hogy alapos ismerője annak, ami az elmúlt évtizedekben Magyarországon megjelent. A munkában magában azonban a felsorolt nagy irodalomnak csak egy kis részletét találjuk meg hivatkozás formájában. így olvashatjuk többek között magának Mayernek 1913-ban a magyar és az udvari kamara viszonyáról írott művét, vagy Szekfűnek Der Staat Ungarn (Stuttgart—Berlin 1918) c. művét. Többször szerepel Oswald Redlich österreichs Grossmachtbildung in der ZeitKaiser LeopoldsI. (Gotha 1921) c. munkája stb. A leglényegesebb változás, amit maga Mayer írt meg jegyzeteiben: 1911-ben még az volt a meggyőződése, hogy Kollonitsch volt az Einrichtungswerk „ősszerzője". Adalbert Tóth Mayer hagyatékából azonban azt állapította meg, (ami a témával foglalkozó magyar kutatók előtt sem ismeretlen), hogy a szerző hajlott arrarHofkriegsrat Franz Josef Krapf állította össze az Einrichtungswerk-et, illetve más hivatalnokok (különösen Hofkammerrat báró Aichpichl) is közreműködtek. Ez utóbbiról Mayer a hagyatékában feljegyezte: az egész országot beutazta, hogy rendet csináljon, a hivatalnokoknak irányt mutasson, őket ellenőrizze és a hibákat kijavítsa. Aichpichl mindenről egy kimerítő jelentést készített az Einrichtungskommission részére. Mayer feltételezi, hogy ennek a jelentésnek szerepe volt az Einrichtungswerk létrejöttében. Adalbert Tóth függelékben (fotómásolatban) közli a Mayer hagyatékában talált alábbi iratokat: a magyar kamara jelentése a bécsi kamarának, 1686. szept. 12. — a haditanács jelentése a bécsi kamarának, 1686. október 10. — a bécsi kamara jelentése I. Lipótnak 1686. november 2. — a bécsi kamara utasítása Johann Stephan von Welein-nek, 1686. november 5. - Carl Gottlieb von Aichpichl jelentése, 1688. július 13. — a bécsi kamara állásfoglalása Werlich jelentésére, 1689. február 16. Végül közli az 191 l-es kötetben is helyet nyert Compendium der hauptrealation über die einrichtung desskönigreichHungarn de anno 1688. Ez utóbbihoz felhasználta az Einrichtungswerk-nek a Magyar Országos Levéltárban őrzött kiszedett, de meg nem jelent példányát. Talán Theodor Mayer 1911. évi művének újabb kiadása lökést ad az Einrichtungswerk nevén összefoglalt javaslatok magyarországi kiadásának. Kállay István 561