Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - IRODALOM - Erdmann Gyula: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás I–II. Nyíregyháza, 1979. / 546–549. o.

akkor még nem volt III. alapvizsga, (magánjog és büntetőjog) a joghallgatók túlnyomó többsége előadásokra nem járt, az államtudományi doktorátus vagy államvizsga szigorlatain pedig sem magánjogból, sem büntetőjogból, sem perjogból nem kellett vizsgázni. Aki tehát államtudományi képzettséget szerzett, a szó szoros értelmében semmit sem tanult magánjogból és büntetőjogból. A kar állásfoglalása így érthetővé válik. Nem az ellen volt kifogása, hogy több közigazgatási jogot, közgazdaságtant tanítsanak, hogy egyáltalában szociológiát tanítsanak, de első követelése az volt, hogy a közigazgatási pályára készülők a legfontosabb jogi tárgyakat is tanulják meg, mert azok ismerete nélkül közigazgatást nem lehet intézni. Más kérdés — és ebben a szerzőnek igaza van —, hogy az egyetem és az ügyvédi kar tekintélye akkora volt, hogy merev ellenállása miatt a belügyminiszter a már megindított jogi oktatási reformot több ízben is levette a napirendről, vagy később — különösen a Horthy korban — olyan szerény reformokat valósítottak meg, hogy azok a közigazgatás szakszerűbbé tételére semmiképpen nem voltak elegendők. Ismétlem, nem győzöm dicsérni a könyvet azért a hallatlan mennyiségű, teljességű és logikusan előadott anyagért, amit tartalmaz. A tanulmány nyilván elő fogja segíteni, hogy átgondoltabb, a mai közigazgatásnak még Magyary Zoltán által sem képzelt roppant feladataira jobban felkészült tisztviselőket kiképző tantervek és képzési reformok szülessenek. Ha több tekintetben rá is mutattam arra, mivel nem értek egyet a szerző szempontjai közül, ezzel egyben alkalmat szolgáltattam arra, hogy a szerző a kitűnő dolgozatot kiegészítse. Degré Alajos SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI HELYTÖRTÉNETÍRÁS I—II. Szerkesztette: Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1979. 424 p. A helytörténetírás új, színvonalas produktuma a Szabolcs-Szatmár megye gazdag múltjának egy-egy részletét felvillantó tanulmányokat, közleményeket tartalmazó kötet, mely a megyei levéltár körül formálódó tudományos műhely első együttes kiadványa. A szerzők zöme Balogh Istvánnak — a megyei levéltár nyugalmazott igazgatójának — tanítványa, munkatársa, ül. barátja; a kötet tehát tisztelgés is Balogh István előtt, akinek nem kis része van a műhely megszervezésében. Nyitó közleményként épp Balogh István teszi közzé Bél Mátyás mindeddig nyomtatásban meg nem jelent földrajzi-történelmi leírását Szabolcs megyéről. A magyar fordításban közölt leírás — melyet Szabolcs megye 1736-ban kapott meg a Helytartótanácstól hivatalos kiegészítésre - a „Notitia Hungáriáé" jegyében keletkezett s a táj, gazdálkodás, falvak és birtokosok ismertetése mellett jellemzi a megye lakóit és vázlatos megyetörténetet is tartalmaz. Balogh István közli a leírás 1784-ben készült — szintén kéziratban maradt — kiegészítését is, amely (a megyei levéltárat rendező Schemberger Ferenc jóvoltából) levéltári adatokra is támaszkodott. 546