Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - FIGYELŐ - Kanyar József: Tanulmányúton Indiában, 1980 / 507–515. o.

A kutatást megkönnyítő levéltári és múzeumi tevékenységéről a Tamil Nadu-i Levéltár igazgatója (S. Singarajan) hasznos és értékes módszertani tanulmányt írt és tett közzé a kutatók számára. E megnövekedett jelentőségű kutatásokat szolgálja az indiai levéltáraknak az a törekvése, hogy mikrofilmen szerezzenek be külföldről olyan dokumentumokat, amelyek e kutatásokat még eredményesebbé tehetik. Már 19 országból gyarapították 2600 tekercs mikrofilmből álló gyűjteményünket a Nemzeti Levéltárban. A külföldön készült filmtekercseken kívül - az 1950-ben megkezdett mikrofilmezésnek biztonsági és állományvédelmi céllal még elég alacsonynak mondható a produktuma — kb. 6000 filmtekercset őrzi a delhii levéltár. Mikrofümrészlege még csak néhány állam levéltárának van, de jól felszerelt mikrofilmező apparátusa van a Nemzeti Könyvtárnak, a Nehru Museumnak, az INSDOC- nak és a Madrasi Adiyar Könyvtárnak is. A történeti kutatásokat minden állam levéltárában kutatási szabályzatok alapján engedélyezik. A Nemzeti Levéltár kutatási szabályzatának értelmében — a többi állam levéltáraiban is e minta alapján készültek a szabályzatok — a 30 évnél régebbi iratokat csak a „bona fide"kutatók használhatják. E kutatók közé tartoznak: a) az Indiai Historical Records Commission tagjai, b) India elismert egyetemeinek vezetői és professzorai, c) az egyetemek tudományos kutatói, d) a kormány azon alkalmazottai, akiket a levéltárigazgató tudományos kutatóként elfogad, s végül e) mindazok, akiket a levéltárigazgató ilyenekként elismer és elfogad. A legtöbb kutató a Nemzeti Levéltárban dolgozik Delhiben. A kutatók száma naponként Delhiben 50, Calcuttában 15, Madrasban 14 és Bombayban 6. A kutatásokról jelentős nyilvántartást kell vezetni és kitölteni, a kutatóknak szigorú rendszabályokat kell aláírniok és tudomásul venniük munkájuk megkezdése előtt. Figyelemre méltó, hogy az indiai levéltárakba — messze országokból: Ázsiából, sőt Európából is érkeznek kutatók. A calcuttai levéltár: a West-Bengal State Archives a levéltári iratok népszerűsítése érdekében, de a delhii nemzeti levéltár és a többi állami levéltárak is levéltári hónapokat, heteket, napokat rendeznek, hogy népszerűsítsék történelmi dokumentumaikat. Figyelemre méltó, hogy a levéltárak falain mindenütt olvashatók azok az elvi határozatok, amelyeket az I. Amerikaközi Levéltári Konferencia még annak idején Washingtonban fogadott el 1941 októberében. Ezeknek a szabályzatoknak az első paragrafusa arról szól, hogy a levéltári dokumentumok, legyenek azok akár köz- vagy magándokumentumok, nagyon fontos és elsődleges információkat nyújtanak egy nemzet gazdasági, politikai és társadalmi fejlődéséről, és ezek a dokumentumok, a nemzetek kulturális örökségének megbecsülhetetlen részét képezik. Ez a kulturális örökség kifejezés nagyon sokszor és nagyon lényegretörően hangzik el a levéltárak részéről a nagyközönséghez. A calcuttai levéltár az elmúlt évben is rendezett levéltári hetet. A nyitott levéltár („open archives") kiállításának címéül A nyugatbengálíai levéltár kincsei-t („Treasures of West Bengal Archives") választották. A kiemelkedő kulturális eseményt az oktatásügy minisztere nyitotta meg. A látogatók között sok történész, egyetemi és kollégiumi tanár és hallgató volt. A hét programjában a történész professzorok által vezetett szemináriumok is gazdagí510