Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - FIGYELŐ - Borsa Iván: Mikrofilmezési alap nemzetközi levéltári jogviták csökkentése érdekében? / 479–506. o.

2.26 másolt filmtekercs: Ahogy az 1.23 alpontban már szó volt róla, gyakori eset, hogy a levéltár már rendelkezik a keresett iratanyag mikrofilmjével. Ez esetben tehát nincs szükség új kameranegatív film elkészítésére, hanem a meglevő tekercsről filmmásolat készíthető. Az ilyen másolat hagyományosan pozitív képet mutató film, de lehet negatív is, ha a másolás diazofilmre készül vagy az ezüst filmet fordítós eljárással dolgozzák ki. A levéltári gyakorlatban az ezüst filmet részesítik előnyben. A másolt filmtekercs árát tekercsenként állapítják meg. Az egységár általában független attól, hogy a tekercs hány méter filmet vagy hány felvételt tartalmaz. Vannak azonban egyes levéltárak, amelyek a másolt film hosszát (méterben) veszik alapul, mások pedig azt, hogy a tekercs hány felvételt tartalmaz. 2.3 A mennyiségi adatok gyűjtésének módja 2.31 A már összegyűjtött adatok felhasználása: Sem az ICA, sem más nemzetközi szerv sem végzett még adatgyűjtést annak érdekében, hogy milyen mennyiségű lehet az az iratanyag, amely a javasolt mikro filmé zési alap illetékességi körébe tartoznék. Napvilágot láttak azonban publikációk, amelyek közvetlen vagy közvetett adatokat tartalmaznak egyes levéltárak, fondok, állagok, sorozatok stb. mennyiségének becslés útján történő megállapításához. 2.311 Útmutatók a nemzetek történetének forrásaihoz: Az ICA által kezdeményezett és az Unesco támogatásával kiadott 3 sorozatban eddig 20 kötet jelent meg. Ezek az útmutatók arról tájékoztatnak, hogy főleg európai országok levéltáraiban milyen levéltári anyagot őriznek, amelyek Latin-Amerika (1. sorozat), a Szaharától délre levő Afrika (2. sorozat) és Észak-Afrika, Ázsia és Óceánia (3. sorozat) történetére vonatkoznak. A sok országra kiterjedő szerkesztői munkát ugyan az ICA bizottsága nagy szakértelemmel koordinálta, a köteteknek a mennyiségekre vonatkozó adatai azonban egyenetlenek. Ennek oka abban keresendő, hogy az útmutatók elsődleges feladata a tájékoztatás volt arról, hogy az említett kontinensek országai hol találhatnak adatokat országuk történetére. A köteteket a felhasználható mennyiségi adatok szempontjából vizsgálva, a levéltári anyagnak alábbi kategóriáit lehetett megállapítani. a) Ha a levéltári anyag topográfiailag rendezett volt, úgy rendszerint közük a kötet, csomó,dosszié stb. darabszámát. b) Kézirattári, könyvtári jellegű anyag esetében általában közlik a paginák vagy fóliók számát. c) Térképek esetében egyenként leírják a térképeket. d) Még becslés útján sem lehet mennyiségi adatokat kapni azonban azokról a fondokról, állagokról, sorozatokról, amelyek nincsenek topográfiailag rendezve, amelyekről az útmutatók csak azt közlik, hogy milyen intézmény működése során jöttek létre, az intézmény milyen jellegű ügyekkel foglalkozott stb., esetleg megjelölik a mai országokat, amelyekre vonat484