Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - ADATTÁR - H. Boros Vilma: Széchenyi István 'Önismeret' című művének kiadatlan része / 443–460. o.

az iratok az uralkodó rendeletére kabinetje levéltárába, innen a bécsi udvari és állami levéltárba, az 1914—18-i világháború után pedig az Országos Levéltárba kerültek és teljes szövegükben sértetlenül maradtak.

11 Ezzel szemben az 1 —200 lapok magyar kézben voltak és ezekben éppen az ismeretlen 188—200 lapokon lényeges részeket töröltek. A kitörölt részletek másolatát elolvashattam s megállapíthatom, hogy magyar szempontból fontos adatokat tartalmaznak." Viszota Gyulának ez az értekezése minden kétséget kizáróan megállapítja, hogy az Önismeret és a Károlyi Árpád által „Nagy magyar szatíra" címen kiadott munka valójában egy mű, amelynek most már egész kézirata — bár törlésekkel — kezünkben van, s így terjes egészében és egyben kiadható volna. Az értekezés azonban több kérdést homályban hagy, s ezekre ma sem tudunk felelni. Ezek a következők: 1. Hol volt a kézirat a döblingi házkutatáskor? Valószínűnek látszik, hogy Tasner Antalnál, lemásolás vagy lemásoltatás céljából. 2. Ki adta ki az Önismeretet 1875-ben? Miért nem nevezi meg Viszota Gyula Tasner Gézát, aki emlékiratában — mint láttuk, szól a mű kiadásának előkészítéséről? 3. Az Akadémia kézirattárában levő adatok alapján megállapítható, hogy az Önismeretkéziratot Tasner Géza az akadémiának 1876-ban átadta, de az 1925-i kiadáskor a kézirat ismeretlen helyen volt, mint Tolnai Vilmos bevezetéséből láthatjuk. Hol volt tehát ekkor a kézirat? 4. Hogyan tekinthetett bele a kéziratba 1944-ben Viszota Gyula, s kinek a birtokában volt a kitörlésekkel torzított kézirat másolata ? 5. Miért mondja, hogy ,,a kézirat sorsáról éppen nem kellemes tény derült ki", holott nem mond el mást róla, mint amit úgyis tudunk. Miért nem nevezte meg azt, akinek a kézirat birtokában volt, miért nem próbálta annak kiadását előkészíteni, vagy azt legalább lemásolni, hanem csupán eszmemenetét ismertette, bő szemelvényekkel? 6. A hatodik kérdésre sem tudunk válaszolni: hogyan került a kézirat vissza az Akadémia Széchenyi-gyűjteményébe? A kézirat viszontagságos történetének e rövid ismertetése talán alkalom lesz arra, hogy valaki, aki több részletet tud az események sorozatáról, megszólal, s a hiányzó adatokat közölni szíves lesz. 459