Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - ADATTÁR - H. Boros Vilma: Széchenyi István 'Önismeret' című művének kiadatlan része / 443–460. o.

még mielőtt a kereszt az emberi szeretetnek ezen Isteni symboluma felfénylett volna a világon, egyes esetekben és az egész emberiség egy magyar nemzet volna és meg vesztegetett vagy természetes gaz komédiáját — és gondolja és elég szilárd jellemű (de mortuis nil nisi bonum) kormányi most külföld köszönet - - on - — az ki mindezt részrehajlatlanul átgondolja, - bámulni fog <mind ezen>, de egyszersmind kiváncsi is lesz, ki kutatni, valljon milly kutfőbül veheti eredetét és illy mint ritka solitere fénylő Ez után következik a Viszota Gyulától közölt rész: „Olmütz falai közt"...Schwarzenberg Félix herceg jellemzése, majd Windischgrátz hercegé. Ez folytatódik a 189. lapon és a 190. lapon legfelül befejeződik. Ez után ismét választó vonal következik, majd a következő szöveg: 190. lap. (Közvetlen a Viszota-közölte rész után) „Csudálatos milly kevés evéssel éri be az ember — ha nem igen variálja táplálékit — és ha ezen modor arra nézve ki sokat szeret nyelni és e mellett nyalánk tán nem is kellemes mindenesetre felette egészséges, — ugy hogy az okos ki lehető legjobb egészséggel is bir, ha néha vig kedvében felis rúgja maga alatt a port, és jo barátival, néha lakomái ünnepet is ül, — rendszerint igen egyszerűen fogja táplálni magát, ha t. i. van és lehet magasb czélja a világon mint 'nyelés'. — És ha igy cselekszik az okos teljes egészségű — ugyan mikép fog azon okos élni táplálék tekintetében, ki nem teljes egészségű, sőt ki beteg? — Természet szerint 'mindig egyszerűen'. Miután azonban, kivált magasb körökben — nagy és hosszú ebédeket teljességgel el nem kerülhetni, és azon rigoristat ki illyes követeléseket prédikálna, ha minden ember le nem is kaczagná sőt nemiek tán dicsérnék is, azért bizonyosan még sem követné senki; és miután azt sem lehet józanul és a gyakorlati életben valakitül pretendálni, hogy valami illy féle lakománál, ugy üljön mint Sancho Panza a festett és mázolt fábul készült delicátusok átellenében, és csak bámuljon de ne egyék semmit is, vagy csak minden 5 6 tálhoz nyúljon, mindenütt többet kevesebbet az angol szokást kellene divatba hozni, melly mint érintem, abbul áll, hogy az egész ebéd egyszerre, egy legfeljebb kétszerre, ki legyen tálalva az evő társaság előtt. Hányszor történt az nekem s másoknak, hogy mikor már egészen jól laktunk, egyszerre megjelent előttünk leg kedvesebb tálunk; és ha abbul sokat ettünk, azt később megbántuk, ha pedig elég mértékletesek voltunk illyest nem tenni, — akkor azon bánkódtunk, hogy illy eventualitásra nem voltunk elkészülve. — Mind ez Tiiábavaló kicsiségnek látszik lenni, és nem is több, — de mint többszer érintem, és most megint ismétlem - rendszerint alig észrevehető kicsiségek döntik el a dolgokat jobbra vagy balra. — A kocsis, ki 449