Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - Kubinszky Judit: Néhány szó egy készülő forráskiadványról: A M. (Kir.) Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága elnöki reservált iratai / 37–47. o.

Mindenekelőtt a párttá szerveződő munkásság mozgalmainak kibontakoztatását kísérhetjük figyelemmel. A különféle irányzatú munkásszervezetek megalakulását, egymáshoz való viszonyát, esetleges összeolvadását, vagy egyes csoportok vezetőit, a munkásság szószólóit, a célkitűzéseket, programokat. Adatokat találunk a nemzetközi munkásszervezetekkel való kapcsolatokra, természetesen a legközvetlenebb kapcsolat az osztrák és a német munkásszervezetekkel állt fenn, de más országok szocialista pártjaihoz, szervezeteihez fűződő kapcsolatokra utaló irataink is vannak. Sokszor érdekes, színes beszámolót kapunk egy-egy munkásgyűlés lefolyásáról. Értesülünk a lezajlott vitákról, a párt propaganda és szervező munkájára vonatkozó döntésekről. A munkásvezetők beszédeinek tartalmáról, a munkásszolidaritás szép példáiról, amikor egy-egy bajbajutott, kiutasított vagy letartóztatott munkásnak vagy családtagjainak megsegítéséért tartottak gyűléseket. A napi feladatokon és gondokon kívül a gyűléseken értesültek a nemzetközi munkásmozgalom híreiről, eseményeiről is. Megbeszélésre kerültek a munkáscsoportok közötti véleménykülönbségek és a mozgalomra vonatkozó elméleti fejtegetések. Nyomon, kísérhetjük a munkásság szakmai szervezkedésének kibontakozását, fejlődését is. A különféle betegsegélyző-, önképző egyleteken át a szakegyletek, majd szakszervezetek megalakulásáig, működéséig. A szakmai szervezkedés, a munkásság öntudatának erősödése elvezet a bérharcokig. A sztrájkoló munkások számáról, hangulatáról, a sztrájktanyákról pontos adatokat, színes képet tárnak elénk a helyzetjelentések. Értesülünk az eredményekről, ha a sztrájk sikerrel járt, vagy a bérkövetelések letöréséről, a munkásság ellen hozott megtorló intézkedésekről. A szervezett munkásság elégedetlensége egyre gyakrabban a tüntetések nyílt formáját öltötte. Ezek keletkezését, arányait, okait, lezajlásuk folyamatát ugyancsak tükrözik az iratok. A soknemzetiségű magyarországi munkásosztály szervezkedése során természetesen létrejöttek a különböző Magyarországon élő nemzetiségek munkásszervezetei. A szocialista mozgalom már eleve kétnyelvű, magyar és német nyelvű munkásokat tömörített szervezetbe, de volt a német nyelvű munkásságnak külön szervezete is. A németeken kívül megtaláljuk a cseh, a szlovák, a román, a lengyel, a horvát, a szerb nyelvű munkások szervezeteire utaló iratokat is. A belföldi és a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésében fontos szerepet játszott a munkássajtó. Nemcsak a belföldön szerkesztett magyar és német nyelvű szocialista irányzatú sajtótermékek nevét, kiadóját, példányszámát, megjelenési idejét ismerhetjük meg, hanem a külföldről — Németországból, Angliából, Svájcból stb. — becsempészett hasonló jellegű lapokat is. Sok esetben azt is megtudjuk ki a küldemények feladója és ki a címzett. Egy-egy különösen fontos vagy érdekes cikk tartalmáról is értesülést nyerhetünk. A szervezkedés és a propaganda eszközei voltak az újságokon kívül a röplapok, röpiratok és a könyvek. Számos propaganda és ismeretterjesztő célokat szolgáló röplap, röpirat vagy könyv adataira bukkanhatunk, egyes szerencsés esetekben magát a röpiratot is megtaláljuk az iratok mellékleteként. 44