Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Labádi Lajos: A Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat megalakulása, működése, iratainak kezelési rendszere, 1897–1926 / 425–430. o.

viszonyok miatt valószínűleg nem is tartottak üléseket.) Az 1920—1924 közötti időből ismét maradtak jegyzőkönyvek, de igen nagy hiányosságot mutatnak. A fond anyagának mennyiségileg legnagyobb részét a levelek alkotják. A levelezést a társulati elnök bonyolította le, ki a hozzá érkező leveleket évenként újrakezdődő sorszámozással beszámozta. (Kimenő leveleknek nincs nyoma, valószínűleg másolat nem készült.) A levelezéshez tartozó segédkönyvek (iktató, mutató) nem maradtak. A rendezés során a leveleket évrendeztük, az éven belül meghagytuk a korabeli sorszám szerinti rendet. A fond anyagában igen sok szám nélküli levél is taláható. Ezeket szintén évrendeztük, s a megfelelő évkörű sorszámmal ellátott levelek végére tettük. A levelek a következő főbb tárgykörökben vannak: — a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériummal folytatott levelezés — a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségével folytatott levelezés — a megyei és városi hatóságokkal folytatott levelezés — a társintézményekkel folytatott levelezés — a földtulajdonosokkal folytatott levelezés a birtokukon történő ásatások engedélyezése tárgyában — segélyakciók szervezése körüli levelezés — társulati tagok beadványai (Megjegyzés: gondolunk a levelezési anyag tárgyi átrendezésére, de idő hiányában erre még nem kerülhetett sor.) Végezetül szólni kell egy különleges fondalkotóról: a régi okmányok gyűjteményéről. A fentiekből kitűnik, hogy a Tört. és Régészeti Társulat foglalkozott a régi iratok begyűjtésével is. Ennek eredményeként közel 2000 darab régi okmány került a tulajdonukba. Ebből ma már csak töredék létezik (kb. 150 db). Ezek jellemzői: — évkoruk 1725-től 1898-ig terjed — a gyűjteményes jelleg dominál, ebből adódóan rendkívül vegyes anyagról van szó (a legtöbb nem is helyi vonatkozású) — fizikai állapotuk rossz, a legtöbb restaurálásra szorulna Értékesebb darabjai: — feudáliskori levelek (1725-től) — váltságidíj-törlesztési könyvek (1837) — haszonbéres kirovási könyvek (1854) — útlevél (1855) — hadászati térképvázlatok az I. világháború idejéből — kiadatlan írások kéziratai A régi iratok gyűjteményének rendezése még nincs lezárva. Feltételezzük ugyanis, hogy a Tört. és Régészeti Társulat jogutódjának eddig még rendezetlen anyagában (Csongrád megyei Múzeum, ma Koszta József Múzeum) szintén találni fogunk hasonló gyűjteményes jellegű anyagot. így ezek egyesítése lesz szükséges egy önálló gyűjteményes fondban. Addig is a szóban forgó régi iratok gyűjteményét önálló állagként a Régészeti Társulat fondjánál hagytuk. Jelenleg csupán évrendezve lettek, a későbbiek során darabszintű leltár készítését tervezzük. A Történelmi és Régészeti Társulat anyagára támaszkodó érdemleges feldolgozás, tanulmány ezideig nem készült. Egy főiskolai szakdolgozatról tudunk, mely a Koszta József 429