Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Labádi Lajos: A Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat megalakulása, működése, iratainak kezelési rendszere, 1897–1926 / 425–430. o.

Labádi Lajos A CSONGRÁD VÁRMEGYEI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI TÁRSULAT MEGALAKULÁSA, MŰKÖDÉSE, IRATAINAK KEZELÉSI RENDSZERE (1897-1926) A korabeli Csongrád vármegye területe nem esik egybe a maival. Szeged és Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú város lévén, Csongrád megyétől független, önálló közigazgatási egységet képezett, Makó pedig Csanád megyéhez tartozott. Csongrád vármegyéhez ténylegesen két város (Szentes és Csongrád), valamint három járás (csongrádi, dorozsmai és mindszenti) tartozott. 1878-tól a megye székhelye Szentes rendezett tanácsú város. A megyeszékhely Szentesre kerülésének ténye nagyban hozzájárult a korábban „álmos" mezőváros társadalmi és szellemi életének kibontakozásához, felvirágzásához. A kiegyezést követően beindult lassú fejlődés a század 80-90-es éveire felgyorsult. Sorra alakultak a különböző érdeklődésű embereket tömörítő körök, társulatok, egyletek. A 80-as években a kaszinó mellett már működtek olvasókörök, önképző egyletek, különböző szakmai egyesületek, Dal- és Zene Egylet, Nőegylet, Korcsolyázó és Csónakázó Egylet stb. Nem volt viszont egyetlen olyan társulás sem, mely a megye múltjára vonatkozó adatokat, régészeti leleteket, tárgyi emlékeket szakszerűen, szervezett formában gyűjtötte, kezelte volna. Hogy a század végére ilyen is alakult, az Csallány Gábornak köszönhető. 1871-ben született a Tolna megyei Tamási községben. Elemi iskoláit Budapesten és Bátaszéken, középiskoláit a horvátországi Kár oly városban és Fiúméban végezte. Gimnáziumi tanulmányai után Budapesten műszaki és elektrotechnikai tanfolyamokat hallgatott. Csallány Gábor 1892-ben, 21 éves fiatalemberként került Szentesre, ahol a KörösTisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulatnál nyert alkalmazást, mint műszaki tisztviselő. Munkája során került először kapcsolatba a földből kifordult tárgyakkal, leletekkel, melyek felkeltették érdeklődését. Hamarosan szenvedélyes gyűjtője lett ezeknek. Néhány év elteltével már igen értékes gyűjteményt mondhatott magáénak. Ennek tudható be, hogy 1895-ben a Magyar Nemzeti Múzeum akkori igazgatója (Hampel József), mint amatőr gyűjtőt, kinevezte helyi megbízottnak. Már ekkor felmerült benne, hogy Csongrád vármegye múltjának feltárásához szervezettebb formában kellene hozzálátni. Kezdeti elképzelései a millennium nagyszabású történelmi kiállításai láttán szilárdultak elhatározássá. Ennek lényege az volt, hogy a nagymúltú Csongrád vármegye székhelyén, Szentesen, egy történelmi és régészeti társulatot kell alakítani, mely hivatva lenne a megye területén ásatásokat kezdeményezni és finanszírozni, a szétszórtan levő régiségeket adományozás vagy vétel útján megszerezni, az összegyűlt anyagot rendszeres mú425