Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Horváth M. Ferenc: A Szentendrei Festők Társasága, 1928–1951 / 417–423. o.

tek bérleti szerződést az OTI-val 1946. június 1-től. A szerződés értelmében a Deák Ferenc utca 51. sz. alatt levő ingatlant 1946. június 1-től 1956. június l-ig bérelheti a társaság; a megállapodás újabb időre, de legfeljebb 5 évre hosszabbítható csak meg. A bérlemény eszmei bére évi 1 pengő (SzFT ir. 16/1946.). A kultuszminisztériumtól 1948. december 16-ig 49250 forint segélyt kapott a társaság (1948. dec. 16-i közgy. jkv.), amelyet teljesen a telep renoválására fordítottak. A II. 10350/4. B. M. sz. rendelet előírja, hogy az egyesületekre vonatkozó „...alapszabályok olyképp módosíttassanak, hogy azok a belügyminiszter úr rendelkezése értelmében, továbbá a népi demokrácia szellemével és demokratikus eszmékkel összhangzásban legyenek". A társaság közgyűlése a fenti rendelet értelmében határozza el új alapszabály készítését (SzFT ir. 1949. júl. 16. közgy. jkv.), amelyet jóváhagyásra Budapest székesfőváros polgármesteréhez terjeszt fel. Az 1928-as alapszabályhoz képest az alábbiakban történtek változások. A társaság székhelyét Budapestről Szentendrére helyezte át. Az újonnan megfogalmazott célok már az új társadalmi rendet szolgálják: „A Társaság, illetve tagjainak célja és törekvése olyan képzőművészeti művek létrehozása, amellyel a dolgozó népet a képzőművészet eszközeivel a szocializmus építésében segíti." A társaság tisztikarát a következő személyek alkották 1946. december 21-én: elnök Czóbel Béla, társelnök Fónyi Géza, titkár Kántor Andor, ügyész dr. Felméri Ernő ügyvéd, pénztáros Bánovszky Miklós, ellenőr Rozgonyi László, a számvizsgáló bizottság tagjai Barcsay Jenő, Göllner Miklós és Miháltz Pál. A rendes tagok létszáma akkor 23 volt, a tiszteletbeli tagoké 9. A társaság szerveiben változás csak egyedül a tisztikar elnevezésében történt; igazgatóság helyett választmányt alkottak a tisztikar tagjai. Az egyesületek nyilvántartását új jogszabályokkal rendezik. 1948. decemberében jelenik meg egy belügyminiszteri rendelet, mely szerint „az adminisztráció egyszerűsítése és gyorsítása érdekében ... minden láttamozott alapszabállyal bíró egyesületet állandó törzsszám alatt kell nyilvántartani." A Szentendrei Festők Társasága a 11/10.350. B. M. IV/2. törzsszámot kapta. Az 1950. március 28-án a székesfőváros illetékes osztálya által lefolytatott ellenőrzés alkalmából felvett jegyzőkönyv megállapítja, hogy a társaság szabályszerűen tevékenykedik. # A Szentendrei Festők Társaságának jelentőségét az adja,hogy sikerült olyan szervezeti formát létrehoznia, mely a szervezeten belül dolgozó művészek munkájához bizonyos anyagi segítséget jelentett: lakóhelyet, lehetőséget nyári munkákra, kiállítások rendezését, étkezést. Ugyanakkor a telep elérte azt a művészi eredményt is, hogy szentendrei vonatkozású speciális művészet alapját ők rakták le, mely a köztudatba is bekerült. Nem utolsósorban szervezett fellépésük és művészi teljesítményük folytán Szentendre városhoz további művészeket vonzottak. Ezt mutatja az, hogy a társaság és a művésztelep 1945 után új életet kezdett és működését napjainkban is folytatja. Felújították a régi telepet, felépítettek egy újat, 12 lakással és műteremmel, amelynek utcai oldalán a Ferenczy Múzeum kezelésében levő kiállítási csarnok található, a Művésztelepi Galéria. 422