Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - Kubinszky Judit: Néhány szó egy készülő forráskiadványról: A M. (Kir.) Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága elnöki reservált iratai / 37–47. o.

A fővárosi rendőrség élén az államrendőrség budapesti főkapitánya állt, akit a belügyminiszter előterjesztésére az államfő nevezett ki. A főkapitány vezetése, felügyelete és felelőssége mellett működött a budapesti rendőrség. Neki volt alárendelve az egész személyzet (az intéző- és végrehajtó rendőrség), hivatalos intézkedéseit és rendeleteit feltétlenül teljesíteni tartoztak, mert a törvényes és szabályos rendőri működésért elsősorban ő felelt. A főkapitány igazgatta a rendőrség összes ügyeit és őrködött a rendőrség hatáskörére vonatkozó törvények, miniszteri rendeletek, a jóváhagyott törvényhatósági rendeletek és határozatok pontos végrehajtása felett. Miután a belügyminiszternek volt közvetlenül alárendelve, tartozott ennek rendeleteit pontosan végrehajtani, minden a közbiztonságra és a rendre vonatkozó fontos eseményt tudomására hozni. A budapesti főkapitánynak olyan esetekben volt joga rendeleteket kiadni, amelyekkel kapcsolatban sem törvény, sem miniszteri vagy fővárosi szabályrendelet nem intézkedett. Nemcsak joga, hanem kötelessége is volt ideiglenes és bizonyos meghatározott időre és helyre szóló intézkedéseket tenni akkor, ha a rendőri területen tartózkodók élet- vagy testi biztonsága, egészsége, személyes szabadsága vagy vagyona forgott közvetlen veszélyben. Az ilyenfajta tiltó rendelkezései ellen vétőket kihágás címén megbírságolhatta. Mint már említettük a fővárosi rendőrség személyi állománya két nagy csoportra volt osztható: az intéző és a végrehajtó rendőrségre. Az intéző rendőrség a főkapitányságból és a kerületi kapitányságokból állt. Egymáshoz való viszonyukat az 1881. évi XXI. te. 40. paragrafusa szabályozta. Ide tartozott a bejelentési hivatal is. Ez egyrészt nyilvántartó tevékenységet folytatott, s a főkapitányságnak volt kiegészítő része, másrészt mint a bejelentési kihágásokban illetékes elsőfokú bíróság a kerületi kapitányságokhoz hasonlóan rendőrbíráskodási jogköre volt. Vezetője a kerületi rendőrkapitányokkal volt egyenrangú. A főkapitányság a következő ügyosztályokból állt: 1. elnöki osztály 2. közigazgatási osztály 3. bűnügyi osztály 4. fogház- és toloncügyosztály. Az elnöki osztály a főkapitány, esetleg a főkapitányhelyettes közvetlen vezetése alatt működött és a személyi-, a gazdasági-, az államrendészeti ügyeket intézte, valamint a kihágási ügyek másodfokon való ellátását egy-egy előadó által. A rendőri pénztár közvetlenül az elnöki osztálynak volt alárendelve, mert utalványozásijoga csak a főkapitánynak vagy helyettesének volt. A közigazgatási osztály vezetője egy rendőrtanácsos vezetésével működött. Hatásköre kiterjedt: a közlekedési-, az erkölcsrendészeti-, az útlevél- és az engedélyügyekre. A bűnügyi osztályt ugyancsak egy rendőrtanácsos vezette. Ügykörébe tartozott: a bűnügyi előnyomozás valamint a hullaügyek. A fogház- és toloncügyosztály vezetője szintén rendőrtanácsos volt, teendői közé tartozott: a tolonchatósági és tolonckezelési valamint a fogházkezelési ügyek ellátása. A főkapitányságnak a főorvosi hivatal volt a szakhivatala. Vezetője a rendőrfőorvos, akinek felügyelete alá tartozott a fogház- és toloncügyosztály vezetőjének igazgatása alatt álló rendőrkórház. Ez részben a beteg rendőrök kezelését látta el, részben pedig a letartóztatott személyek gyógyítására szolgáló közkórház volt. 41