Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Erdődi Gyula: A Janus Pannonius Társaság iratai a Baranya Megyei Levéltárban / 409–412. o.

2. Ezután küldöttség megy a miniszterért 3. A miniszter elnöki megnyitója 4. Kocsis László versei 5. Tolnai Vilmos előadása 6. Babits Mihály néhány versét mondja el 7. Üdvözlések Az első napirendi pont során elnöknek Surányi Miklóst, társelnököknek Fischer Bélát, Tolnai Vilmost, alelnököknek Kocsis Lászlót és Linder Ernőt, titkároknak Fitz Józsefet és Lovász Pált, jegyzőnek Máté Károlyt, ellenőrnek Várkonyi Nándort, jogtanácsosnak Koszits Ákost választották meg. A társaság első felolvasó ülését 1932. február 24-én, szerdán délután fél 6 órakor a Vármegyeháza közgyűlési termében tartotta meg Surányi Miklós elnökletével. Ekkor járt Pécsett először Áprily Lajos és az erdélyi költő, Reményik Sándor. Az 1933—34. év az egyre bonyolultabbá és komorabbá váló politikai élet következtében a társaság életében az elbizonytalanodás időszaka. Ennek tükröződéseként a választmány és felolvasó ülések száma feltűnően csökkent. Ennek ellenére 1934-ben erdélyi küldöttséget tudtak fogadni, amelynek tagjai: Bánffy Miklós az Erdélyi Szépmíves Céh elnöke, Kós Károly, Nyirő József, Dsida Jenő és Kemény Zsigmond. A határokon túli magyar irodalom képviselői közül a Jugoszlávia területén élő vajdasági magyar írók 1937-es pécsi látogatása emelkedett ki. Az ennek keretében rendezett irodalmi ülésen műsoron szerepelt Börzsök Erzsébet, Borsodi Lajos elbeszélései, Fekete Lajos és Csuka Zoltán versei, végül Farkas Géza előadása és Cziráky Imre humoreszkje. A társaság erőinek átcsoportosítását szolgálta a Pécsi Tudományegyetem tanári karával való szoros együttműködés 1939-től. Az 1941-es év a 10. évforduló, egyben a Sorsunk című folyóiratunk megjelenésének éve is. Az ezt követő időszak a háborúellenes programok sűrűsödése. Ezt tükrözte Csorba Győző, Tatai Sándor, Szabó Pál Zoltán, Veres Péter, Kodolányi János, Tűz Tamás, Geréb László, Móricz Zsigmond, Németh Antal, Ignácz Rózsa munkásságának bemutatása. 1943. a munkásmatinék rendezésének éve. A város 1944. november 29-én szabadult fel. Janus Pannonius városa lett az új magyar szellemi élet első góca, élükön Csuka Zoltánnal, Farkas Tiborral, Kodály Zoltánnal, Csorba Győzővel, Várkonyi Nándorral, Bárdosi Németh Jánossal. A Janus Pannonius Társaság iratanyaga a Baranya megyei Levéltárban az „Egyesületek" fondcsoportba, külön fondként lett besorolva. Terjedelme 0,50 fm. Az iratanyag azonban nagyon hiányos, nem tükrözi a társaság több mint egy évtizedes működését. Tartalmazza az alapszabályt, a társaság megalakulásának előkészítésével kapcsolatos leveleket, az alakuló közgyűlésre a meghívókat, a felajánlott tagságot elfogadók visszajelzéseit, az el nem fogadók leveleit, a tisztikart, a rendes, alapító, levelező, tiszteletbeli tagok névsorát, a társaság tagjainak személyi adatait és irodalmi munkásságát (az egyik legértékesebb rész), a közgyűlések megnyitóbeszédeit, jegyzőkönyvi kivonatokat, fogalmazványokat, amelyek a társaság működésével kapcsolatosak, és a társaság rendezvényeivel kapcsolatos hírlapi cikkek gyűjteményét. Ez a tagolódás jelenti rendezettségi fokát is. Levéltári segédlet, elsősorban középszintű segédletre gondolunk, az anyagról nem készült. Hézagossága miatt kutathatósága rendkívül nehézkes. A levéltárban található iratanyagon kívül, valamint kuriozitásnak számító 411