Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Spekner Enikő: A szabadkőműves szervezetek: Comenius páholy / 391–396. o.

bizottság létrehozását javasolta, mégpedig a budapesti páholyok közös erőfeszítésével. A bizottságba minden páholy delegálna 1 küldöttet, valamelyik nagymester elnökletével működne állandó szervezettel, meghatározott működési körrel. Létrehozna egy gyermekvédő alapot a süketnéma, vak gyermekek támogatására, munkája belefolyna más hasonló célú szervezetek munkájába, s azokkal kapcsolatot teremtve végezné tevékenységét. A századforduló után egyre erősödött a páholyban az igény a jótékonykodásnál határozottabb társadalom formáló tevékenységre: „... alapos reményünk lehet arra, hogy szövetségünk mihamarabb szakít eddigi palliatív orvoslási módszerével s mind jobban erősbödő progresszív tevékenysége útján valóban a társadalom újjáalakításának válik hajtóerőjévé..." A társadalmat szabadkőművesi értelemben akarták átalakítani, mégpedig ennek hathatós eszközét abban látták, hogy a politikai, a társadalmi vagy a tudományos életben ismert szabadkőművesek az egyes klubokban, egyletekben szabadkőművesi szellemben felolvasásokat, előadásokat tartanának egyes aktuális társadalmi kérdésekről: alkohol ellenes mozgalomról, munkásszervezetekről, a népoktatás helyzetéről, az iparfejlesztésről stb. A társadalmi átalakulás céljaként egy igazságos munkamegosztáson alapuló társadalmi rend létrehozását jelölték meg, mely minden néposztály számára egyformán biztosítja a munkát és a megélhetést: „A szabadkőművesség mint az emberi haladás legbuzgóbb munkása, de egyúttal a harcnak és rombolásnak legelszántabb ellensége, a legégetőbb társadalmi bajok orvoslásával igyekszik biztosítani a megrázkódtatások nélkül való átmenetet az új igazgságosabb társadalmi és gazdasági berendezkedésre". A társadalmi problémák sorából kiemelten kezelték a munkanélküliség kérdését. A probléma megoldási kísérletként, illetve a munkanélküliség enyhítésére létrehozták 1906-ban a Munkanélküli iparossegédek egyletét. Az egylet célja, hogy a munkanélküli iparossegédeket segélyezze és munkához juttassa. Alapszabályát a kormány jóváhagyta. Az egyletet alapító, pártoló dísz- és rendes tagok alkották. A páholy felszólította a többi páholy tagjait is, hogy belépésükkel támogassák az egylet működését. Az egylet vezetősége a központi elnökség (1 ügyvivő elnök, 1 társelnök, 4 alelnök, 2 jegyző, 1 pénztáros, 2 ellenőr, 1 ügyész), a központi választmány, a képviselő tagokból álló közgyűlés és a számvizsgáló bizottság. Tagja lehetett minden Magyarországon dolgozó iparossegéd, ki a 60. évet nem töltötte be, s legalább 6 hónapi munkaviszonnyal rendelkezett. Beiratkozási díj 50 fillér, tagkönyv 20 fillér, s hetenként 30 fillér járulék képezték a rendes tagok hozzájárulását. Minden rendes tag, ha munkanélkülivé lett, évenként 5 héten át 10 korona segélyt kapott. A társadalmi átalakulás ügyét fontos személyiségeknek a szabadkőművesség számára való megnyerésével is igyekeztek szolgálni, s ezzel a társadalmi, politikai életre sokkal nagyobb befolyást gyakoroltak, mint az létszámukból, szervezetük nagyságából következne. A Comenius-páholy tagjai között is volt országgyűlési képviselő, politikus. Rakovszky István 1906-1909 között a képviselőház alelnöke volt. Az aktív politizálás nem mindegyik páholyra jellemző, de a Comenius-páholy a politikailag aktívabb páholyok közé tartozott. Ez az aktivitás tette lehetővé a polgári radikálisok belépését a szabadkőművesek közé, s ez visszahatott a páholyok politikai aktivitására is. A Comeniuspáholy propagálta az általános, egyenlő és titkos választójogot. Foglalkozott a felekezet nélküli népoktatás problémájával. Aktív szerepet vállalt az antiklerikális küzdelemben 395