Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - EGYESÜLETI FONDOK ISMERTETÉSE - Spekner Enikő: A szabadkőműves szervezetek: Comenius páholy / 391–396. o.

Spekner Enikő A SZABADKŐMŰVES SZERVEZETEK - COMENIUS PÁHOLY Szalay Károly, a páholy későbbi titkára, a szabadkőműves eszmék egyik teoretikusa, 1909-ben készített egy „Tájékoztatót a szabadkőművesség céljairól és eszközeiről". Az ő megfogalmazásában összefoglalóan megtalálhatók mind a páholy tevékenységét, mind az egész hazai szabadkőművességet meghatározó célok: A szabadkőművesség célja a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása, kizár köréből minden politikai és vallási kérdést, de a hazaszeretet és a közügyek ápolását fontos feladatának tekinti. Filozofikus, filantropikus és progresszív intézmény, lépést igyekszik tartani az egyes korszakok tudományos, szociális és előrehaladást célzó törekvéseivel, érvényt igyekszik szerezni az általános felvilágosodás békés terjesztésével a tudományos kutatás és a gyakorlati élet lelkiismeretes megfigyelése útján leszűrt igazságoknak. A pártos szellem káros befolyása ne érje a tagokat a politikai küzdelmek által, de nem zárkózik el, hogy tagjainak politikai belátását a lehető legmagasabbra emelje, s hogy a felmerülő politikai eszmék állami és társadalmi szempontból való fontosságának tudományos elbírálására minél képesebbé tegye tagjait. A politikai iskolázottság és helyes ítéletalkotás az állam és társadalmi élet békés fejlődésének tesz hasznos szolgálatot. Az iratanyag ismertetése A szabadkőműves szervezeteket 1920-ban belügyminiszteri rendelettel feloszlatták, iratanyagunk az Országos Levéltárba került, amit 1945-ben a szervezet — megújításakor — visszakapott. A szervezeteket 1950-ben végleg feloszlatták, az iratanyag ismét visszakerült az Országos Levéltárba, de már a sok átadástól jócskán megfogyatkozva. A 84 iratfolyóméternyi anyag rendezését a II. osztály kezdte el, majd a gyűjtőköri illetékességből átvevő III. osztály fejezte be, elhelyezve a P szekció, vagyis a Családok, Testületek és Intézmények Levéltárai közé. Az anyag eredeti irattári rendjét nem lehetett helyreállítani, hiányoztak vagy a segédkönyvek, vagy az iratokról a jelzetek, s maga az iratanyag is igen hiányos volt. A rendezésnél meghagyták a három nagypáholy fondját, ami nagyjából épen maradt. A többi anyag ömlesztett volt, a nyomtatványokat, körözvényeket, évi jelentéseket, meghívókat, egyszóval a páholyok működését tükröző iratokat, az azokat kibocsátó páholy szerint rendezték fondokba. A fondszintre bontás után az egyes páholyok anyagát először tárgyilag, majd azon belül időrendezték. 391