Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Farkas Gábor: A közigazgatási bizottság létrejötte és első ügyrendje / 313–325. o.

elkészített javaslatát, aki azt saját felelősségére kiadmányozza, illetve döntését az ügyféllel vagy az illetékes szervvel közli. Ilyen esetben azonban az elnöknek a következő bizottsági ülésen meg kellett indokolnia, miért volt szükség egyéni döntésre. Az ilyen iratokat egyébként elnökileg elintézett ügyeknek nevezték. Székesfehérvár város közigazgatási bizottsága üléseit rendszeresen minden hónap második csütörtökjén tartotta. Az ülés előtt a bizottság tagjainak névre szóló meghívót küldtek. A közigazgatási bizottságot rendkívüli ülésre is össze lehetett hívni. Ez esetben azonban a meghívók mellé az ülés napirendjét és az ügyek tárgyát is mellékelni kellett. A bizottság ülései nyilvánosak, így annak idejét a városháza kapuján levő hirdetménytáblára közzétették. A rendkívüli ülés összehívását csak átgondoltan, az ügyek súlyának megfelelően, azok alapos mérlegelése után lehetett indítványozni. Az ügyrendi szabályzat értelmében azonban adóügyben, a személy- és vagyonbiztonságot, az egészségügyet veszélyeztető esetekben a rendkívüli bizottsági ülést mindenkor össze kellett hívni. Az előadók az ülés előtt 24 órával a tárgyalandó ügyeket sorjegyzék kíséretében átadják a főjegyzőnek, aki az ülés tárgysorozatát ezekből összeállítja. Ezután az ülésre már csak akkor kerülhetett tárgy, ha azt az elnök felvétetni engedte. A tárgyaláson a bizottsági tagok előre írásban elkészített javaslataik alapján referáltak. Az előadók sorrendileg a következők voltak: polgármester, tiszti ügyész, árvaszéki elnök, ül. ennek képviselője, a főorvos, az adófelügyelő, az államépítészeti hivatal első embere, a tanfelügyelő, a királyi ügyész, a posta- és távirdai kerület igazgatója, Ül. megbízottja. A központi kormányzat érdekei minden esetben elsődleges képviseletet kaptak az üléseken. Kimondta például a szabályzat, hogy az államkincstárt érintő ügyekben az adófelügyelőnek jelen kell lennie és nélküle a kérdések nem tárgyalhatók. Amennyiben határozathozatal során a tagság között nézetkülönbség keletkezett, a végeredményt szavazás útján kellett kieszközölni. Az elnök által szavazásra bocsátott kérdést a jelenlevők általános többségének hozzájárulása döntötte el. Ha a bizottsági ülés elutasította vagy módosításra utalta az ügyet, akkor az előadó még az ülés tartama alatt új javaslatot készített, figyelembe véve az ülésen kapott instrukciókat. Az ülés után a letárgyalt ügyek iratait a főjegyző átvette, s ezek alapján elkészítette a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellett a bizottsági ülés idejét, a részvevők nevét. A jegyzőkönyv a „törött" ív baloldalára rögzítette az előadott ügyek tárgyát, míg az ív jobboldalán a határozat lényegét jegyezte fel. A jegyzőkönyvbe beírták az egyes ügyek iktatószámát és mellette feltüntették a jegyzőkönyvi folyószámot, amely évente 1-től az ügyek befejezéséig folytatólagosan haladt. Jegyzőkönyv rovatai: Székesfehérvár sz. kir. város Közigazgatási Bizottsága 187 évi hó én. Jegyzőkönyvi szám: Elintézett szám: Jelen voltak: Határozat: 321