Levéltári Szemle, 31. (1981)
Levéltári Szemle, 31. (1981) 2–3. szám - Dóka Klára: A vízrajzi szolgálat szervezete, 1886–1952 / 303–311. o.
A sok átszervezés nem vitte előre a vízrajzi munkát, ami eleve rendszerességet követelt. A korábban önálló intézetben dolgozó gárda nem tudta megszokni az új körülményeket, az osztályszervezetben a bürokrácia veszélyeztette a vízrajzi munka hatékonyságát. Dyen meggondolásokból — 1950. novemberében — ismét megszervezték az önálló Vízrajzi Intézetet. A létszám a korábbihoz képest bővült, 53 személyt vettek állományba. Az Intézet vezetője Weimann Béla főmérnök lett, aki korábban a Pécsi, majd az Érsekújvári Kultúrmérnöki Hivatal élén állt. Helyettesnek a korabeli szervezési gyakorlatnak megfelelően középfokú végzettséggel rendelkező szákembert neveztek ki: Phersi Sándor technikus személyében. A régi alkalmazottak közül Lászlóffy Woldemár, Janó Albert, Fazekas Károly, Lukács Andor került állományba. 50 A Vízrajzi Intézet feladatait a 26/1951. M. T. számú rendelet határolta körül. 51 Eszerint foglalkoztak a vízrajzi adatok gyűjtésével és feldolgozásával, ellátták a nemzetközi vízjelző szolgálat magyarországi teendőit, kutatásokat és kísérleteket folytattak, kezelték a vízügyi könyvtárat. A Vízrajzi Intézet korábbi kiadványai közül szerkesztették a Napi Vízállási Térképeket, a Vízügyi Közleményeket, a Vízrajzi Évkönyvet. 52 1952-ben a 2048/16/1952. M. T. számú határozat alapján a Vízrajzi Intézet hatáskörét kibővítették, és létrejött a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI). 53 Az Intézet létesítésének célja az volt, hogy a vízügy területén folyó kutatások közös szervezetbe kerüljenek. Korábban a Vízrajzi Intézeten kívül tudományos kutatás más intézetekben is folyt a vizekkel kapcsolatban. Például az Országos Közegészségügyi Intézet foglalkozott ivóvíz-minőségvédelemmel, az Állattenyésztési Kutató Intézet a szennyeződésekkel, a Földtani Intézet a rétegvizekkel. Az új intézet szakmai szempontból az Akadémia irányítása alatt állt, gazdaságilag a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól függött. Igazgatója Hírig Dénes volt, aki főmérnökként évtizedekig irányította a Mohács—Margittaszigeti Ármentesítő Társulat munkáját. A VITUKI 1952-ben szervezetileg 3 osztályra tagolódott: 1. Vízrajzi osztály — vízjelző csoport — talajvízészlelő csoport — hidrometeorológiai csoport — víz- és hordalékmérő csoport — medernyüvántartási csoport 2. Vízkutatási osztály - forrásvízkutató csoport — talajvízkutató csoport — mélyvízkutató csoport — karsztvízkutató csoport — geofizikai kutatócsoport 3. Vízminőségi osztály — vízkémiai csoport — víztechnológiai csoport — szennyvízvizsgálati csoport 54 Az 1952-ben megszervezett VITUKI a vízügyi szolgálatnak ma is működő, legstabilabb intézete. Néhány szervezeti változás az eltelt 30 évben bekövetkezett, de a csaknem 100 évre visszatekintő kutatóbázis működése méltó maradt a hagyományokhoz. 309
