Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - KRÓNIKA - Szabó Ferenc: Schneider Miklós (1933–1981) / 269–271. o.

tarjám Palócföld, a Békési Élet, a Honismeret is szép számban közölte. 1975-ben Szomszéd Imrével közösen megírta a Kis-Zagyvavölgye termelőszövetkezeti mozgalmának negyedszázados történetét. Minden munkáját a gondos szakszerűség és a korunkban oly ritka tömörség jellemezte. Sokoldalú szakmai munkásságának és mindenkivel közvetlen, segítőkész egyéniségének köszönhető, hogy 1970-ben a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportjának elnökévé választották. Tíz éven át volt a Palócföld honismereti rovatának vezetője. A fogalom legszebb értelmezése szerinti közéleti ember volt. Ennek jegyében személyes felelősséget érzett a magyar levéltárügy fejlődése iránt. Sok fontos felmérés, tanácskozás keretében tett erről bizonyságot. Szívesen adta át tapasztalatait, s őszintén érdekelték a társlevéltárak eredményei, kezdeményezései. Joggal hívták meg a levéltárügyben szerepet játszó szakmai bizottságokba: a Levéltári Tanácsba, a Levéltári Szemle szerkesztő bizottságába. 1981-ben, amikor a levéltári szakfelügyelet megszervezésre került, BorsodAbaúj-Zemplén, Fejér és Komárom megyék levéltárainak felügyelője lett. Az utóbbi években ismét egy nagy és örömteli feladat légkörében élt Schneider Miklós: A salgótarjáni új múzeumépület elkészültével a Nógrád megyei Levéltár kapta meg a szomszédban álló, korábbi múzeum épületet. A tágabb helyre költözés előkészítése és lebonyolítása, a levéltári anyag gyarapításának és használatának jobb lehetőségei újabb tervekre inspirálták. Az átköltözést az ő elgondolásai szerint, munkatársaival együtt, 1981 június elejére valósították meg. Az elmúlás kegyetlensége éppen ekkor ragadta el... 1981. június 16-án Budapesten hunyt el a kórházi ágyon. Schneider Miklós munkásságát a levéltárügy külföldi eredményei iránti figyelem is áthatotta, ezt könyvismertetései is tanúsítják. Több alkalommal járt Hungarica-gyűjtőúton és szakmai tapasztalatcserén. (Szovjetunió, Szlovákia, Románia, Ausztria.) Eredményesen kutatott a Selmecbányái levéltárban, baráti kapcsolatot tartott a szomszédos szlovákiai levéltárakkal. Munkáját 1974-ben a Szocialista kultúráért kitüntetéssel, 1976-ban a Nógrád megyei Madách-emlékéremmel, 1978-ban pedig a Szabó Ervin-emlékéremmel ismertékel. Mint levéltárszervező, kiváló szakember, jeles történész és népművelő saját fáradhatatlan munkájával, igényességével és baráti közvetlenségével állított emléket önmagának. A magyar levéltárosok őszinte fájdalommal és megbecsüléssel fogják megőrizni emlékét, s dolgoznak tovább a Tőle tanult szellemben. Szabó Ferenc 271