Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - KRÓNIKA - Tóth Tibor: Levéltárunk életéből: új épületbe költözött a Szolnok Megyei Levéltár / 250–265. o.

Tóth Tibor LEVÉLTARUNK ÉLETÉBŐL Új épületbe költözött a Szolnok megyei Levéltár A mai Szolnok megye Szolnok székhellyel Jász-Nagy kun -Szolnok megye néven 1876ban alakult. A megye területét a volt Jászkun kerület jászsági és nagykunsági helységei és a volt Heves- és Külső Szolnok megye, Külső Szolnoki részének települései alkotják. Korábban a Jászkun Kerület Jászberény székhellyel nem tartozott a megye területéhez. Katonai kötelezettsége ellenében kiváltságos helyzete volt, önkormányzattal rendelkezett. Levéltárunk feudáliskori anyagának tekintélyes részét, történelmi magvát a Jászkun Kerület önálló iratanyaga képezi. Ennek gyűjtéséről és rendszerezéséről 1751 óta van tudomásunk, Mária Terézia királynő ekkor rendelte el a Jászkun Kerületek önálló írástárának, archívumának felállítását a kerületek székhelyén Jászberényben. Jász—Nagy kun-Szolnok megye megalakulása után 1878-ban a Jászberényben őrzött levéltári anyag (oklevelek, privilégiumok, közigazgatási és törvénykezési iratok stb.) jól rendezett és kutatható állapotban Szolnokra az újonnan kialakított levéltárba került. A Jászkun Kerületek levéltári anyagát 1825-ben rendezték. Ezzel együtt került sor az odatartozó városok és községek levéltári anyagainak rendezésére is. Az.ekkor készített segédletek időtállónak bizonyultak, jórészt ma is használhatók. A megyei levéltárban két ízben került sor nagyobb arányú selejtezésre. Mindkét alkalommal ma már történelmi értékűnek minősíthető iratanyagok mentek veszendőbe. A megmaradt anyagban is nagy károkat okoztak a világháborúk. A második világháború nem kímélte a városok, községek iratait sem. Különösen érzékeny veszteséget okozott az 1944 őszén történt esztelen menekítési láz, amikor is a kerületi vasládában őrzött eredeti jász és kun privilégiumok, oklevelek a Dunántúlon mind elpusztultak. A háborús események tehát nálunk is pótolhatatlan károkat okoztak. A levéltár későbbi munkája során az iratvédelmet, illetve az újonnan keletkezett (szocialista kori) anyagok levéltári begyűjtését, rendezését és megőrzését elsőrendű feladatának tekintette. Ennek következtében a jelenleg őrzött iratanyagunk 55%-a szocialista kori, s ez lényegesen eltér a többi megyei levéltár iratanyagainak arányától. A megye területén levő iratképző szervek 1950 előtti anyagának begyűjtése 1953-ban kezdődött és 1958-ig tartott. A tanácsok, hatóságok, gazdasági szervek, intézmények és egyéb szervek iratainak átvétele azóta is folyamatos. Az iratanyag mennyisége 1968 óta csaknem 40%-al megnőtt, jelenleg több mint 4 000 iratfolyóméter levéltárunk anyaga. Ez a mennyiség teljes egészében középszinten rendezett, mintaállványozott és dobozolt. A raktári rend teljesen megegyezik a fondjegyzék sorrendiségével. Levéltárunkban három Mohács előtti oklevelet őrzünk. Legrégibb eredetű iratunk egy 1422-ből származó a Balskovich család iratai között található birtokadományozási oklevél. Jelentős számú (147 db) törökkori oklevelünk van. A feudális és kapitalista kori anyagból fonásértéke miatt különösen kiemelkedik a volt Jászkun Kerület levéltári 250