Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - Dóka Klára: Levéltári anyag a népgazdaság szolgálatában / 21–27. o.

A vízzel borított vagy az árvízveszélynek kitett területek pontos felmérésére a vízszabályozó társulatok is nagy gondot fordítottak, hiszen a társulatok megalakulásának és működésének feltétele volt az ártér pontos ismerete, valamint a veszélytől megszabadított területek nyilvántartása.

12 • 2. Emberi vonatkozások „A lecsapolás és ármentesítés iránti igények jelentkezése és a vízgazdálkodás központi feladatává válása. A lecsapolási, ármentesítési, belvízlevezetési és mederrendezési munkák rövid áttekintése korszakonként és vízrendszerenként." A vízügy történetének kutatásához e területen áll rendelkezésre a legtöbb iratanyag. Legeredményesebben az Országos Levéltárban őrzött központi kormány hatóságok, abszolutizmuskori építési hivatalok, a vízügy területén illetékes minisztériumok iratai használhatók.

13 Meg kell azonban említeni az Országos Vízügyi Levéltárban őrzött folyammérnöki iratokat, az egy-egy folyószabályozás végrehajtására létrehozott építésvezetőségek, kirendeltségek anyagát is.

14 A belvízlevezetés, kisebb folyók szabályozása, az elkészült munkák továbbfejlesztése terén pedig a vízszabályozó és ármentesítő társulatok voltak illetékesek. „A víz szerepe az élelmezésben, a víz mint termelőhely: a vízi és szárazföldi eredetű táplálékforrások arányának korszakonkénti és tájankénti közelítő alakulása. Az ősi ártéri gazdálkodás, továbbá a mezőgazdasági, rétgazdálkodási és erdészeti csapadék hasznosítás alakulásának főbb korszakai és módozatai főleg a még ma is alkalmazott, illetve alkalmazhatónak látszó módozatok és technológiák szempontjából." Az ősi ártéri gazdálkodás elemei az ország egyes vidékein néprajzi módszerekkel kísérhetők nyomon. Sok elszórt utalással találkozunk az uradalmi levéltárak és a vármegyei törvényhatóságok irataiban. Az egész ország 19. századi ártéri gazdálkodásáról adnak képet az 1828-as összeírás megjegyzései, valamint Pesty Frigyes 1863. évi országleírása, amely a felszíni formák, dűlők részletes leírása mellett gyakran utal a földhasználat módjaira is.

ls „Mezőgazdasági művelés, terület- és földhasználatok: A szántóföldi művelésbe, továbbá rét- és legelőgazdálkodásba bevont területek kiterjedésének alakulása főbb tájankénti és művelés-módozatonkénti áttekintésben. A talajtani és geohidrológiai adottságokra vonatkozó feljegyzések és utalások összefoglaló áttekintése. A külszíni és mélységi bányaművelésre vonatkozó adatok és leírások összefoglaló áttekintése főbb tájankénti és művelési módozatonkénti csoportosításban." E kérdéskörrel kapcsolatban jelentős a kiadott statisztikai anyag ismerete.

16 Részletesebb kutatás esetén a 19. század második felétől rendelkezésre álló kataszteri iratok és térképek használhatók, amelyek 20. századi részét a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal őrzi.

17 A kataszteri anyagban és a mezőgazdasági statisztikákban adatokat találunk az erdőborításról, nádasokról is, azonban e statisztikák a szabad vízfelületek (folyók, tavak) területét nem tartalmazzák. 24