Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - KRÓNIKA - Kisasszondy Éva: Sajtótájékoztató közgyűjteményeink 1980. évi eredményeiről / 241–248. o.

zett. A szocialista országok levéltárigazgatóságai vezetőinek 2 évenként tartandó konferenciáján, amelyet Bukarestben rendeztek, magyar delegáció is részt vett és hozzászólt. A IX. Nemzetközi Levéltári Konferencián Londonban több magyar levéltáros is felszólalt. 1980-ban Kőszegen rendezték meg a Mogersdorfi Nemzetközi Kultúrtörténeti Szimpoziont, ahol a levéltári terület is több előadással képviselte magát. Az Ausztriában megrendezett Mária Terézia évfordulókon magyar levéltáros előadók is szerepeltek. A hazai levéltári szervezésű konferenciák közül ki kell emelnünk a IV. Dunántúli Településtörténeti Konferenciát Siófokon, a Dél-Dunántúli felszabadulási jubileumi emlékülést Szekszárdon, és a Pécs sz. kir. város 200 éves évfordulójára rendezett konferenciát. A levéltárak közművelődési tevékenysége 1980-ban is sokszínű volt. A felszabadulás 35. évfordulójának tiszteletére a Művelődési Minisztérium levéltári Osztálya 50 dokumentumból álló reprodukció gyűjteményt adott ki. A Bethlen évforduló alkalmából a Magyar Országos Levéltár állított össze reprodukció gyűjteményt. Kiemelkedő volt a Bethlen évfordulóra rendezett kiállítás, amelynek anyagát zömében az Országos Levéltár adta. A megyei levéltárak főleg a felszabadulás 35. és a tanácsok megalakulásának 30. évfordulójára rendeztek kiállításokat. Intézményeink 1980-ban 28 önálló és 67 más szervvel közös kiállítást készítettek. Dolgozóink 344 alkalommal tartottak közművelődési eló'adásokat és 395 alkalommal fogadtak csoportos látogatókat. Iskolai szakköri foglalkozást 149 alkalommal tartottak. Levéltári napokat a Csongrád megyei, a Hajdú-Bihar megyei, a Komárom megyei és a Somogy megyei Levéltár rendezett, a történetkutatás alapvető forrásainak népszerűsítésére. Megyei levéltáraink tevékenységében továbbra is fontos volt a honismereti mozgalom támogatása: pályázatok kiírásával, lektorálásokkal, vetélkedők szervezésével. Az V. ötéves terv időszakában a levéltári terület fejlődését az iratokban rejlő információ fokozottabb társadalmi hasznosítása érdekében tett szakmai erőfeszítések sokrétű kibontakozása jellemezte. Aktívan kapcsolódtak be a történelmi tudat formálását és az ismeretterjesztést segítő közművelődési feladatokba. A VI. ötéves terv időszakában a levéltári anyag védelmével összefüggő feladatoknak kiemelt figyelmet kell kapniuk. Ennek megfelelően tervezzük a mikrofilmező és restauráló kapacitás bővítését, valamint a működési feltételek és a szakmai eljárások tervszerű, összehangolt fejlesztését. A levéltári anyag állapota miatt a jelenlegi gazdasági helyzetben is további erőfeszítéseket kell tenni. Fel kell számolni a tárolásra alkalmatlan raktári egységeket, meg kell teremteni a megrongálódott és pusztulásnak kitett irategyüttesek restauráló és mikrofilmező bázisát. Tisztában vagyunk azzal, hogy a levéltárakra ma is jellemző hiányosságokat csak hosszú távon lehet megszüntetni, de a fejlesztés szakmai megalapozását ebben a tervidőszakban kell megkezdeni. Mind a szakmai igények, mind a rendelkezésre álló feltételek arra késztetnek, hogy a levéltárak a legértékesebb irategyütteseket vegyék át, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az iratértékelési szempontok differenciálttá tételére az irattárakban folyó selejtezés hatékonyságára. A VI. ötéves terv fontos célkitűzése a magyar történelem legfontosabb, a kutatók által is leggyakrabban használt, legtöbb információt tartalmazó forrásegyüttesének feltárása, használható segédletekkel való ellátása. 245