Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - IRODALOM - Gazdag István: Tanulmányok Szécsény múltjából 1–3. kötet. Szécsény, 1978–1980. / 230–235. o.

A hazai helynevek összeírása c. gyűjteményéből kapunk részleteket. Borovszky Samu (1860—1912) szerkesztette Nógrád vármegye c. monográfiájában Dolányról, Szécsényről és Szécsénykalásziról kapunk leírást. A második kötet jellege eltért az elsőtől, de értéke vitathatatlan és a helytörténészek számára komoly segítséget jelent. 3. kötet, 1980.144 p. Praznovszky Mihály töretlen lendülettel szervezi és szerkeszti a Tanulmányok Szécsény múltjáról c. sorozatot. Az előtanulmányok, a rész-szintézisek, a szemelvények tulajdonképpen Szécsény átfogó történeti monográfiáját készítik elő. Leblancné Kelemen Mária tanulmányában, Az ellenforradalmi korszak Szécsényben (Fejezetek a község 1920-1944 közötti történetéből, a községi önkormányzat tevékenységéből) rendkívül gazdag forrásanyagra alapozva, az országos történéseket beleillesztve, magas színvonalon dolgozta fel 25 év történetét. A tanulmány első részében a község politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetéről kapunk tájékoztatást. Szécsény gazdasági helyzetét kedvezőtlenül érintette a határmódosítás. A politikai konszolidáció az ellenforradalom ismert módszereivel zajlott le. A szerző végigkalauzolja az olvasót a megye politikai életének 1944-ig terjedő időszakán. A gazdasági élet bemutatását a Nagyatádi-féle földreform indítja, amellyel a kormánynak az volt a szándéka, hogy konszolidálja a nagybirtokrendszert és azt a látszatot keltse, hogy törekszik az agrár-nincstelenek és a törpebirtokosok nehéz helyzetén javítani. A két évtizedig vajúdó földreform során 470 család között 710 kh földet osztottak ki. A szerző érintette a mezőgazgdasági termelés kérdéseit és értékes következtetéseket vont le társadalmi szempontból a birtokmegoszlás arányaiból. A pénzintézetek vezető testületei összetételének, a lakossági kapcsolatoknak és a hitelezési tevékenység vizsgálatának nemcsak gazdasági, hanem a társadalmi vonatkozásait is szemügyre vehetjük. Szécsény kisiparáról és kiskereskedelméről is értékes áttekintést kapunk. A község társadalmi szerkezetéről az alapvető források tükrében kapunk elemző, értékelő következtetéseket. A szerző megfogalmazza az egyes társadalmi rétegek legjellemzőbb vonásait. A lakosság életkörülményeit, a lakásépítkezéstől, a közmunkaakciókig széles skálán vizsgálja Leblancné Kelemen Mária. Az első rész záró fejezetében a kultúra, a művelődés és a sporttevékenység bemutatására kerül sor. A tanulmány második részében a szerző a szécsényi önkormányzati tevékenységet úgy mutatja be, hogy közben pontosan megadja az önkormányzat, a képviselő-testület és a jegyzői hivatal alapvető funkcióját és körvonalazza azok mechanizmusát. A községi önkormányzat tevékenységének értékelését reálisnak és mértéktartónak érezzük. Leblancné Kelemen Mária korrekt kutatómunkája és színvonalas feldolgozása jelentős hozzájárulás Szécsény helytörténeti irodalmához. A forrásapparátus példamutató, nagymértékben segítheti a további kutatásokat, örömmel üdvözöljük a függelékben közölt személyi adatokat a község képviselő-testületének tagjairól. *!!,. 234