Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - EGYESÜLETI ÉLET - Gyáni Gábor: Megalakul a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Levéltári Szekciója / 221–226. o.

a létrehozásáról. A szervezőbizottság elnökéül Ságvári Ágnest, titkárául Dóka Klárát jelölte. Ezt követően indult meg a szervező munka. Első lépésben a szervezőbizottság kapcsolatba lépett a Magyar Könyvtárosok Egyesületével, amely készségét fejezte ki egy a kebelén belüli levéltáros szekció megalakítása iránt. Rögtön a szervezőbizottság rendelkezésére is bocsátott több száz belépési nyilatkozatot. A szervezőbizottság, melynek tevékenységébe számos vidéki és fővárosi levéltáros kollégát is sikerült bevonni, a belépési nyilatkozatokat — az előzetes jelentkezés jegyében - még az ősz folyamán szétküldte az ország levéltárainak. Az előzetes jelentkezés terve a gyakorlatban nem ment minden zökkenő nélkül. A levéltárosok közül sokan belépési szándékuk kinyilvánítását az egyesület alapszabályának, de legalábbis valaminő programjavaslatának a kidolgozásához és a belépésre felkértek elé terjesztéséhez kötötték. Év végéig a postázott 300-ból így is 150 kitöltött belépési nyilatkozat érkezett viszsza a bizottsághoz. A legtöbb problémát a fővárosi (OL, UMKL, PML) és az egyházi levéltárak jelentették, itt ütközött a legnagyobb akadályba a levéltári dolgozók megnyerése. A szervezés menetének lehető meggyorsítása végett a bizottság minden levéltárhoz eljuttatta a könyvtáros egyesület alapszabályát, valamint azt az előzetes javaslattervezetet, amely vázolta a levéltáros szekció 1981-es programját. A programtervezet első pontja a szervezeti kérdést érinti. „Az egyesület egyelőre a Magyar Könyvtárosok Egyesületének keretében, annak szekciójaként folytatja működését azzal a távlati céllal, hogy a későbbiek során az önállósodásra lehetőség nyíljék". Állást foglal a szekció tagállományának elvi kérdésében is: eszerint tagként szóba jöhetnek mindenekelőtt — képzettségre és szakterületre való tekintet nélkül — a levéltárak dolgozói. Mellettük az egyesület számít az irattárosokra, a fenntartók képviselőire, a levéltárat használó kutatókra, diákokra és természetesen a nyugdíjas levéltári dolgozókra. Az irattárosok minél szélesebb körének a bekapcsolása garanciául szolgálhatna az iratbegyűjtés sok problémájának a mainál kedvezőbb megoldásához is. A szekció munkájának tengelyében a szakmai és politikai feladatok segítése, az érdekvédelem, a levéltárpolitika alakításába történő tevőleges bekapcsolódás, a nemzetközi és a hazai levéltárközi kapcsolatfejlesztés kerülne. A tervezet a továbbiakban foglalkozott még a tagdíjfizetés körülményeivel és a szekció működésének sajátos szervezeti formáival. A fővárosi székhelyű levéltárak beszervezése érdekében a bizottság érintkezésbe lépett néhány itt dolgozó kollégával és kérte hatékony közreműködésüket a tagtoborzás kibontakoztatásában. Az egyházi levéltárak esetében pedig közvetlenül azok felettes hatóságaihoz, a gyűjteményi tanácsokhoz fordult, hogy ily módon közvetetten, felülről kezdeményezze e levéltárak lehető integrálását. Ennek fontosságát az húzza alá, hogy az egyházi levéltárak, nagyfokú elkülönültségük folytán, egyrészt méltatlanul háttérbe is szorulnak, másrészt csak gyér szálakon kapcsolódnak a tanácsi és országos jellegű levéltárak világához. A kötelékek szorosabbra fűzéséhez, valamint az egymással szembeni nyitottság fokozásához az egyesület sokban járulhat hozzá. Az egyesülés tagsági bázisával kapcsolatos szervezési munka bonyolódásával párhuzamosan előrehaladt a szervezet intézményesítésének ügye is. Még december folyamán a Magyar Könyvtárosok Egyesülete előbb titkársági, utóbb elnökségi ülésen tűzte napirend222