Levéltári Szemle, 31. (1981)
Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - ADATTÁR - Láczay Magdolna: A megyei önkormányzat a reformkori Szabolcs megyében / 177–194. o.
Külön pont foglalkozik az eperfa- és a selyemhernyó tenyésztés pártolásával. A megye tisztviselői között külön fejezetben említi az 1846-os rendszabás a tisztiügyészi hivatali kötelességeket, amelyek a fennálló törvények, szabályok feletti őrködést jelentik. Mindkét rendszabály foglalkozik az orvosok feladataival. A főorvos havonta tesz jelentést az egészségügyi állapotokról, a rabok hogy letér ól, amiben nagy segítségére van az alorvos, aki neki hetente ad jelentést. Felügyel az egészségügyi személyzetre, a gyógyszertárakra. A várnagynak is fontos feladatokat adtak, ő volt a rabok őrzéséért felelős, de elvárták tőle, hogy a börtön körüli közmunkákat is megszervezze, a hozzá beosztott hajdúkra is felügyeljen. Alispáni engedély nélkül nem hagyhatta el 24 óránál hosszabb időre hivatalát. A fent részletezett hivatalok, tisztviselői feladatok azt mutatják, hogy a megyei igazgatásnak a rendje kialakult, s már 1840-hez viszonyítva is sokat fejlődött, differenciálódott 1846-ra. Hogy a tisztviselők milyen képzettségűek voltak, még nem tudjuk. Néhány esetben ismert, hogy a közeli debreceni vagy sárospataki kollégiumban tanultak, néhányan jogot is végeztek. Ezt a kutatás további kiterjesztésével kívánjuk megvilágítani. Arra keresve választ, hogy a megyéknek ilyenfajta igazgatása a kor igényeinek menynyire felelt meg, más megyék igazgatásával kívánjuk összehasonlítani. Mint már fentebb volt róla szó, Pest, Borsod, Zemplén megyéktől kértek mintákat, amelyek sajnos nem maradtak fenn levéltárunkban, de Palugyai Imre többször idézett munkájából ismerjük ezeket. Borsod 1836-ban kiadott, Okolicsányi János által készített statútumkönyve és a Nyáry Pál-féle 1840-ben készített .javallat Pest megye közigazgatási rendszere iránt" olyan alapelveket adnak, amelyeket a szabolcsiak minden bizonnyal ismertek és felhasználtak. A szabolcsi igazgatás a kor leghaladóbb elképzeléseit, irányelveit használta fel a megyei igazgatás megszervezésére. Az igazgatás átszervezésének jelentőségét már a kortársak is érezték. A megyének a politikai életben betöltött szerepe bizonyítja ezt. A reformkorban Szabolcs megyében nem volt adminisztrátor, a Habsburg uralom itt nem tudott megerősödni, igaz távolsága miatt nem válhatott a politikai küzdelmek csataterévé. Kétségtelen, hogy még más társadalmi, gazdasági, politikai összetevőket is kell keresnünk amögött, hogy megyénk a reformországgyűléseken a haladást sürgette, erre az oldalra állt, de az eredményt nézve legfontosabb bizonyítékot az 1848-as forradalmat követő átalakulás adja. Balogh István tanulmányában írja, hogy fel sem merült 1848 márciusa után, hogy fenntartható-e a megyerendszer, hanem a megye automatikusan igazodott a központi kormányhatalomnak az igazgatás minden ágát ellenőrző és igénybevevő hatásköréhez. 27 Az új feladatoknak a megyei igazgatás a nemesi megye utolsó évtizedében kialakult szervezeti és ügyintézési formáiban próbált megfelelni. Sem szervezeti, sem ügyintézési, sem személyi tekintetben nem következett be lényeges változás. Ez utóbbira jellemző, hogy az 1848. március 21-én megalakult közbátorsági választmányban, amelyik a legfőbb önkormányzati testület volt, 207 javasolt tagból 143-nak a neve korábbról ismert. 192