Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András 1914. évi jelentése a vármegyei levéltárak helyzetéről / 135–153. o.

cultura alkotja, — és a nemzeti culturánkért — békés utón — vivott harczokban mindenkor szükségünk lesz arra, hogy a történelem nagy tanulságaiból, lelkesítő példáiból erőt, bátorságot és kitartást merítsünk. Történet irodalmunknak még mindig megvan az a jellege, hogy fölöttébb kedveli az olympusi magaslatokat; örömest hódol a sikernek, a tekintélynek a nemzeti hiúságnak és ítéletében csak ritkán alkalmaz közönséges emberi mértéket. Hősei vagy félistenek, vagy minden jobbérzésből kivetkőzött szörnyetegek. Szereti a fényt, a csillogást, a szemkápráztató szinpadi jeleneteket. Nagy alapossággal tárgyalja a hadjáratokat, a politikai események, ábrándok s az igazán semmiféle következményekkel nem járó alkudozások legapróbb részleteit is. Szívesen tartózkodik a királyi udvarban, a főurak várkastélyaiban, az országgyűléseken, nagy buzgósággal fejtegeti az ősnemzetségek genealógiai bonyodalmait, a mi egészen rendén való dolog, csak az a baj, hogy az alacsonyabb régiokba ritkán szokott leszállni, s a nemesi curiakon, nádfedeles kunyhókban, kulcsos városokban lakó emberek családi tűzhelye, életmódja, erkölcsi, értelmi és gazdasági színvonala iránt csak legújabban kezd valamennyire érdeklődni. A vármegyei levéltárak főfontossága éppen abban rejlik, hogy a XVI. századtól kezdve ugy a politikai befolyására nézve a Mohácsi vész után háttérbe szorult köznemesség, mint az alkotmány sánczain kivül élő néptömeg helyes megítéléséhez uj támpontokat nyújtanak s a köz — és magán élet sokféle viszonylatairól szóló egykorú irott emlékeket tartalmaznak. Megösmerhetjük ezekből a különféle társadalmi osztályokhoz tartozó embereket, ügyes bajos dolgaik ezer féle gondjuk, méltatlan és megérdemelt szenvedéseik között, hétköznapi ruházatjukban, valódi értékük szerint. Mert a vármegyei levéltárakban a nemzeti lélek megnyilatkozásainak, a magyar faj jó és rossz tulajdonságainak, érzelem és gondolat világának, Ítélőképességének és gyakran emlegetett állam fentartó erejének sok ezer jellemző és tanulságos emléke maradt fen, — a melynek az a rendeltetésük, hogy a nemzeti cultura most épülő nagy templomának oltárkövei legyenek. Kegyelmes Uram! Óh bár ne volna az én szavam pusztában kiáltó szó és találná meg a Nagyméltóságod bölcs elméjéhez, igaz magyar lelkéhez vezető utat, hogy az Ige testté váljon! Mély tisztelettel maradok Nagyméltóságodnak Budapesten, 1914. évi május hó 14-én, kész köteles szolgája: Dr. Komáromy Andor s. k. 39 orsz. levéltárnok Eredeti, géppel írt másolat. — Magyar Országos Levéltár, Országos levéltári levéltár, Országos Levéltár 1944-ig, Általános iratok. 841/1931. sz. ^ 151