Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Tóth Róbert: Komáromy András 1914. évi jelentése a vármegyei levéltárak helyzetéről / 135–153. o.

Javaslat A levéltárt rendezni és sürgősen selejtezni kell, mert a mai rendszer mellett az értékesebb anyag csakhamar egészen kiszorul és a tudományra nézve használhatatlanná lesz. A szakképzett, intelligens, munkabiró levéltárnokot, a ki még a sok munkával járó állami anyakönyvi másod példányok kezelése alól is fel van mentve, — kötelezni kell a levéltár rendezésére.

11 Ha genealógiai müvek szerkesztése, ősfák összeállítására fordított idejét, tudását és buzgóságát, legalább részben hivatalos kötelességének teljesítésére szenteli: ezt a feladatot dicséretesen megoldhatja. Az alispán utasítandó, hogy a pinczében lévő iratokat 1849 évig válogatás nélkül

, még a nyár folyamán hordassa fel az emeletre. Méltóztassék fölhatalmazni engem, hogy a levéltár rendezésére nézve tanácsot és utasítást adhassak s a munkálatot ellenőrizhessem. -0O0 II.Esztergom vármegye A levéltár a vármegye székházának uj mellék épületében, a tágas elő csarnokból nyíló, egymással Összeköttetésben lévő 3 nagyobb — és a levéltárnok dolgozó szobájával kapcsolatos 1 kisebb, egyenesen erre a célra épült, rossz beosztású és nem kellőleg védett, de száraz és világos földszinti helyiségből áll.

13 Minthogy a külön bejáratok vasajtókkal s az ablakok vastáblákkal illetőleg vasrácsokkal nincsenek ellátva, a selejtező irodának használt, de meghagyandó anyagot is tartalmazó középső szobában pedig belülről fűthető rozzant pléh kályha áll: a levéltárt a belső tüz — és a kívülről való beégés veszedelme egyaránt fenyegeti. Az 1903 évig már selejtezett iratok egyenlő nagyságú kemény papirlemez táblák közé vannak rakva és a fal körül nyilt állványokon, a hozzájuk tartozó segédkönyvekkel együtt rendben fölyannak állítva, a hatóságok és keletkezésük ideje szerint. De ilyen rendet és tisztaságot csak egy szobában találtam, a többi helyiségekben az iratok egy része, közönséges szokás szerint, az állványok polczok és szekrények tetején magasra föl van halmozva, holott a levéltár, melynek anyagát legalább is 1/4 részben az Absolut korszakból való iratok és könyvek alkotják, épenséggel nincs zsuffolva, csakhogy a tért nem tudták jól fölhasználni. A selejtezés bevégzése után azonban lesz elegendő helyük ugy az anyag rendezésére mint a szaporulat befogadására. Értékesebb történeti anyag a közgyűlési jegyzőkönyveken kivül alig van a levéltárban. Mert Esztergom várában 1543—1683-ig a török uralkodott, mely idő alatt a vármegye csaknem teljesen elpusztult. A nemesek Újvárba és a szomszédos erősségekbe menekültek, a jobbágy népesség behódolt, vagy földön futó lett. Az Universitas Nobilium nagy ritkán gyűlésezett, rendszerint Érsekujvárott, az esztergomi prímás kúriájában. Ott őrizték a jegyzőkönyveket és az írásokat, de csak kevés maradt fenn belőlük; valószínű, hogy a főkáptalan, részben pedig Komárom vármegye levéltárába kerültek, mellyel Esztergom II József császár idejében egyesítve volt. A közgyűlési jegyzőkönyvek 1638 évben kezdődnek, de sok hiányzik belőlük; 1660-1696 évig,s 1703-1710-ig egyetlen jegy138