Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Belitzky János: Miskolczy-Simon János (1880–1914) Nógrád megyei főlevéltárnok levelezése és kutatásai / 101–134. o.

hasáb szerint „Simon János (miskolczi) S. János birtokos fia." — Vendé Ernő: A „Magyarország vármegyéi és városai" sorozat „Nógrád vármegye" c. kötetében, az általa írt „Irodalom, tudomány, művészet" c. fejezetében — a mű 191 l-ben jelent meg — munkatársának életrajzát és irodalmi működését még mindig „Simon János (Miskolczi)" név alatt ismerteti, de ugyanazon kötetben főlevéltárnokunk a saját tanulmányát már mint „Miskolczy-Simon János vm. levéltáros" névvel adta közzé. — A névváltozatokat azért közlöm, mert a legkülönbözőbb helyeken — mintegy 30 napilapban, folyóiratban és évkönyvben, naptárban —megjelent cikkeit a fenti nevek valamelyikén vagy csak az S. J. sziglával jelentette meg, ami megnehezíti művei teljes bibliográfiájának összeállítását. V. ö. még a Kozocsa Sándor szerkesztette Magyar Könyvészet 1911 -1920, Budapest, 1942. c. művel is. 4 Szendrei, 346-347. p. 5 Levéltárosok Lapja, 1914. (II. évf.) 3-4. sz. 77. p. „Levéltáraink köréből" a 77-78. oldalakon nekrológ keretében emlékezik meg Miskolczy-Simon Jánosról. 6 Szendrei 347. p. 7 Vendé Ernői.m.308.p. 8 Szendrei 347. p. 9 Bodnár György: Bevezetés. Kaffka Margit válogatott művei. Budapest, 1956. XVII. p.: ,A Nyugat táborában Kaffka Ady követői közé tartozott. Jelentőségét az elsők között ismerte fel. Az egyik visszaemlékezésből tudjuk róla, hogy már Miskolcon, kezdő tanárnő korában, egy egész kis irodalmi kör alakult ki körülötte, melynek leggyakoribb vitatémáját Ady költészete adta". - Kaffka Margit -aki szintén 1880ban született - 1886 tájától minden vakációját nagyanyjánál, Miskolcon töltötte. Lehetséges, hogy már polgáriskolai tanárnői kinevezése előtt is ismerte „írótársát", Simon Jánost. 10 „Heten vagyunk". Költemények. Miskolc, 1909. írói: Bán-Hajós Jenő, Faragó József, Frőlichné Kaffka Margit, Miskolczy Simon János, Péry Ilona, Reichardt Piroska és Sassy Csaba. - V. ö. Szendrei, 347. p. és a 9, sz. jegyzetben említett Kaffka kötet 544.p. 11 Szendrei, 347. p. Megzenésített dalai közül a Kuvik madár, a Lajos cigány, a Teregeti fátyolát az éjjel, kezdetűket említi. — A magyar-nóta szerzés divatját és annak századunk eleji jelesebb művelőit felsorolja, elemzi Sárosi Bálint: Cigányzene... Budapest, 1971. 136-170, Simon Jánost nem említi. - Itt említem meg, hogy Kovács Saroltával kötött házasságából két leánya született. V. ö. Levéltárosok Lapja. 1914. 78. p. 12 Szendrei, 347,385,624-625, és 628-630. p. 13 Szendrei, 347-348. p. 14 Levéltárosok Lapja. 1914. 78. p.: ,Jogot hallgatott és időnként érdeklődésből Borsod vármegye levéltárában dolgozott". Az allevéltárnoki állás visszautasítására és 1906. évi kinevezésére 1. u. o. Az 1905. évi kezelői vizsgára 1. Vendé Ernő i. m. 307.p. 15 Szinnyei, i. m. 1054—1055. hasáb. 16 Szendrei, 134,154,és 347. p. 17 A kinevezésre vonatkozó iratokat nem sikerült megtalálnom, a nógrádi sajtó azonban 130