Levéltári Szemle, 31. (1981)

Levéltári Szemle, 31. (1981) 1. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Belitzky János: Miskolczy-Simon János (1880–1914) Nógrád megyei főlevéltárnok levelezése és kutatásai / 101–134. o.

Korjellemző kóros tünet. Mit is mond erre az időszakra nézve Illyés Gyula?: „A korszakot még a címkórság kábította. A háború alatt a dzsentri katonatisztekkel a polgári tartalékos tisztek mintha ezen a téren is versenyre keltek volna. Segédjegyzőknek, uradalmi praksziknak támadt kettős előnevű ősük. Közhiedelem lett, hogy a név végén az>> nemességet jelez".

34 Simon János is nem egy tartalékos tiszti ranggal bíró polgári foglalkozású ügyében kutatgat az iratok között. Közben a maga kettős családnév használati ügyében is előrejutott és eredményeit — túljutva a csak levéltáron és kérvények szerkesztésén belül maradó és ezért a történelmi irodalom számára meddő családtörténeti kutatásokon — nyomtatásban is közreadta. 1912-ben a Protestáns Irodalmi Társulat népies kiadványai sorában jelent meg a ,,Miskolczy Mihály" c, 1913-ban pedig a Levéltárosok Lapjában a tudományos igényeket is kielégítő, ,,A Miskolczy-Simon család története" c. tanulmánya. A kettős családnév használata iránti engedélyt nyilván a hivatalos lap, a Budapesti Közlöny nyomán vált ismertté a hasonló ügyeik elintézését várók körében. Jöttek a hasonló szerencsét maguknak kívánók gratulációi. A „Debreczeni Casino" levélpapírján levelezgető — ez is a dzsentri mivolt kihangsúlyozásának egyik változata — Boldizsár Kálmán levelét ideiktatom: „Nagyságos Miskolczy-Simon János vármegyei főlevéltárnok úrnak. Balassagyarmat. — Igen tisztelt Főlevéltárnok Uram! Fogadja tőlem a királyi engedelemmel történt név- és nemesség megerősítés alkalmából szíves üdvözletemet. — Egyúttal engedje meg, hogy fölhasználjam az alkalmat arra, hogy mivel magam is már évek óta hasonlóra törekszem, erről egypár sorban szót tehessek. Bocskay-féle nemeslevéllel újra nemesített famíliánk még a XVII-ik században Debrecenbe költözött és az eredeti armális 1849-ben elégett. 1906-ban, a 300. évfordulóra, már kértem a királyi kegyelemből való megerősítést, de akkor ezt az Országos Levéltár ellenezvén, nem teljesítették. Pótolva ismét felterjesztettem, de ismét nem sikerült. Most már harmadízben vannak fent az iratok, de még nem tudom, mi végre? Azt kérném, ha nem lenne terhére, legalább röviden közölni szíveskedjék, mily alapokmányok alapján ment a dolog, mert az Országos Levéltár tőlem királyi kegyelemre való ajánlásra is teljes igazolást kívánt volna. Szíves üdvözletemet ismételve, tisztelő híve, Boldizsár Kálmán".

35 Az Országos Levéltár az a fórum hazánkban, amely tudományos alaposságával sikeresen tudott gátat vetni az elburjánzott nemesség igazolási Járványnak". Magatartásával a vidéki levéltárosok ilyen irányú kutatásait is kedvező irányban befolyásolta. Miskolczy Simon János ennek a tudományos jellegű iránynak volt az egyik vidéki exponense, és nem utolsó sorban ezen magatartásának is köszönhette a szakkörök általi nagyrabecsülését. Ilyen elgondolások jegyében láttak napvilágot különnyomatokban is a következő dolgozatai: a már említettek közül 1912-ben a „Miskolczy Mihály" (Budapest, 12 p., a Koszorú c. protestáns népies kiadványból) és 1913-ban ,A Miskolczy-Simon család története" (Komárom, 11 p. és táblázat, a Levéltárosok Lapjából), továbbá az újonnan írtak közül 1914-ben „Mindszenti Szendrei János" (Budapest, 15 p. és 2. táblázat, a Miskolci Naplóból), ,A Hanzély család" (10. p.) és ,,A magyar nemesség" (22 p., mindkettő Ko112