Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Szabó Ferenc: Féja Géza iratmentő és levéltárszervező munkája Békéscsabán 1945–1949–ben / 89–96. o.

sorrendben az összetartozó ügyeket, azután pedig két mutatót kell készíteni, még pedig tárgy s nevek szempontjából. Hódmezővásárhely kölcsönadta a magyar levéltárak szervezetére s belső életére vonatkozó, nemrégiben megjelent igen becses gyűjteményt. Ha Békéscsaba városa reászánja magát a városi levéltár megszervezésére, igen szívesen készítek részletes tervet. A munka legnehezebb és legcsúnyább. részén, a selejtezésen, mindenesetre túl vagyunk, s ha a levéltárat egyszer megszervezzük, akkor a múlt mulasztásait, amennyire módunkban áll, jóvátesszük. Még fontosabbnak tartom, hogy a jövőben tökéletesebben intézzük a dolgokat. Tanulmányoztam Hódmezővásárhely város irat- és levéltárát, s mindkettő ügyvitelét sok szempontból megszívlelendőnek és követésre méltónak találtam. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy az irattárnak és a levéltárnak a legszorosabb egységben kell működniök, s addig is, amíg nincsen levéltár, az irattárnak úgy kell az aktacsomókat kezelnie, hogy azok levéltári elhelyezésre mennél alkalmasabbak legyenek. A mi irattárunk ezt a szempontot egyáltalán nem veszi figyelembe. Az irattári ügykezelés Hódmezővásárhelyen tökéletes, ennek köszönhető, hogy a főlevéltárnok mellett 1 kezelő s 1—2 női alkalmazott mind az irattári, mind a levéltári munkát tökéletesen elvégzi, élénk példájául annak, hogy a szakszerű munka nemcsak a legeredményesebb, hanem a legolcsóbb is. A hódmezővásárhelyi irattár egyik iktatókönyve, melynek mintalapját A/.alatt mellékelem is, az iktatói szám s az iratcsomó száma mellett „szak-számot" is ád, az utóbbi jelzi, hogy a levéltárban milyen fasciculusba kell az iratnak kerülnie. így az iratrengeteg teljesen áttekinthető, könnyen kezelhető, s úgy rendeződik, hogy magasabb levéltári munka könnyen kezdhető. A hódmezővásárhelyi irattár arról is gondoskodik, hogy az egyes iratcsomókból kiemelt iratok feltétlenül visszakerüljenek, hogy az akták el ne feküdjenek, stb. Kitűnő s gyakorlatban jól bevált módszerei vannak. Nagyon üdvösnek tartanám, hogy irattárunk vezetője 1 napig tanulmányozza a vásárhelyi rendszert. Hajnalban elutazhat, estére visszajöhet, igen kevésbe kerül az út, s rengeteget megtakaríthatnánk vele. Ugyanis, ha irattárunk ügykezelése az eddigiek szerint folyik, ha a jövőben sem lesz tekintettel a szervezendő levéltár szempontjaira, ha a telített, üres, vagy félig üres iratborítékok anyagjukkal együtt továbbra is a padlásra kerülnek, akkor majd a levéltár megszervezése nehéz és drága lesz. A szakszerűtlen kezelés okoz mindig legtöbb költséget. Erre annál is inkább fel kell hívnom a figyelmet, mert: 1/ Ha Békéscsaba thj. város lesz, akkor a levéltárat nem nélkülözheti. 2/ Tudtommal új levéltári törvény lép életbe, mely kötelező erejű lesz. A hódmezővásárhelyi levéltártól, illetve Pákozdy Ferenc főlevéltárostól

11 kölcsön vettem irat- s levéltáruk szabályrendeletét. Átadtam a főjegyző úrnak azzal a kéréssel, hogy szíveskedjék legépeltetni, mert ez a szabályrendelet a mi hiányzó szabályrendeletünk alapjául szolgálhat. Hátra vannak még a szervezendő levéltár külső körülményei. Tudtommal a városháza épületében nincsenek megfelelő helyiségek levéltár számára, ezért választottuk ideiglenesen a múzeum alagsorát. Egy helyiség azonban ott sem elegendő, feltétlenül szükséges lenne még egy helyiség igénybevétele, s a padláson még föllelhető szekrények és polcok odaszállítása. Enélkül az anyag szabályos rendezése és elhelyezése megvalósíthatatlan. Ha pedig a levéltár további szervezését még a télen folytatni kívánjuk, egy 92 \