Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Leblancné Kelemen Mária: Az élet megindulása a felszabadulás után a szécsényi járásban: a járási főjegyzői iratok tükrében / 73–88. o.

Dr. Deák járási főjegyző július 20-án jelentette az alispánnak, hogy jelentése idejéig a községi alkalmazottak közül igazolt 86 fő, áthelyezésre ítélve 1 fő, 18 fő igazolása folyamatban, súlyosabb ítélet senki ügyében nem született. A Szécsény nagyközségből 1944. december 8-án eltávozott dr. Jankovics Miklós vezető jegyzőt 1945. május 9-i hazatérése után júniusban ugyan igazoltnak nyüvánította az igazoló bizottság, de tisztét a március 20-án ideiglenesen behelyettesített Bakay Mihály volt nagylóci vezető jegyző töltötte be, akit a szeptember 13-i rendkívüli községi képviselőtestületi közgyűlés véglegesített állásában. Az alig hivatalba lépett új közigazgatásnak az általános szegénység mellett a községi bevételek átmeneti szünetelésével, illetve nagy mértékű csökkenésével is számolnia kellett. A belügyminiszter rendeletben szabályozta a vármegyék, községek 1945. évi költségvetéseinek felülvizsgálatát. Csak a halaszthatatlan vármegyei és községi kiadásokat tartalmazó 1945. évi költségvetéseket hagyhatta jóvá az alispán.

25 A járási, községi elöljáróság munkáját hatványozottan nehezítették a közellátási, beszolgáltatási gondok, a még harcoló hadsereg és az ellátatlan polgári lakosság élelmezésének biztosítása, mely feladatok a népi szervek közreműködése nélkül nem voltak megoldhatók. 1945. január 22-én a nógrádsipeki bíró azt jelentette a főszolgabírónak, hogy 85 család (439 fő) „teljesen liszt nélkül van" — tehát semmi készletük nem maradt a hadműveletek után. A főszolgabíró által március 12-e és április 10-e között végeztetett felmérés szerint ellátatlan volt a járás lakosságának 36,00%-a. Legtöbb ellátatlan élt Etes (76,50%), Ságujfalu (58,89%), Nagylóc (50,24%) községben. A járási székhely Szécsény a 4. helyen állt (45,04%). Legkevesebb volt az ellátatlanok száma Endrefalván (2,36%), Benczurfalván (5,77%), Ipolytarnócon (5,91%). Népkonyha szervezésére nem volt szükség a járásban. Igen nehéz volt a helyzet Etesen. Az elöljáróság januárban úgy próbálta ínségesei ellátását megoldani, hogy kötelezte az önellátókat: törvényes fejadagjukból szolgáltassanak be 20—20 kg-ot. Februárban a bocsárlapujtői malomból kaptak 896 kg Hsztet és 211 kg korpát, márciusban az SKB RT-től 9 q lisztet. Áprilisban semmit sem tudtak biztosítani részükre. Júliustól azonban már az önellátók is liszt kiutalásra szorultak, mivel fejadagjuk megmaradt részét a szovjet hadsereg élelmezésére szolgáltatták be. Kérte a jegyző a főszolgabírót, hogy a vámőrlő malmoktól adasson gabonát a község ínségeseinek. Deák főszolgabíró a nagylóci körjegyzőség 1052 ellátatlanjának a szécsényi Volent malomból adatott 1500 kg lisztet a „vámkereset"-ből. A karancsságj körjegyzőség területén februárban üzembe helyezett Dietz-féle gőzmalom a polgári lakosságnak őrölt. A főszolgabíró adott engedélyt az őrlésre és ő határozta meg, hogy fejenként és havonként ki mennyi gabonát őröltethetett és mikor. - Az őröltető 30 kg szenet és 34—40 kg tűzifát volt köteles adni a malom működéséhez —. A főszolgabíró kötelezte Dietz Sándor tulajdonost, hogy 10% vámkeresetet Ságujfalu községnek szolgáltasson be. Ebből 2%-ot az SKB RT-nek tartalékoljanak, a 8%-ot pedig az ellátatlanok között osszák szét. A szécsényi Volent malmot mint elhagyott tulajdont - a községi elöljáróság hozta használható állapotba — a Vörös Hadsereg vette birtokba. Februárban a község bírája és 83