Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - A FELSZABADULÁS ÉS A TANÁCSOK LÉTREJÖTTÉNEK ÉVFORDULÓJÁRA - Leblancné Kelemen Mária: Az élet megindulása a felszabadulás után a szécsényi járásban: a járási főjegyzői iratok tükrében / 73–88. o.

állításában, beindításában, mivel egyre inkább a már megalakult üzemi bizottságok „a nemzeti újjászületés munkásszervei" vették kezükbe a megrongálódott üzemek, gyárak, bányák, közművek helyreállítását, a termelés beindítását, a dolgozók élelemmel való ellátásának megszervezését. Jogkörük kiterjedt a tőkés tulajdon feletti ellenőrzésre, irányításra, a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdésekre is.

23 A járás közigazgatásának alakulásáról tudnunk kell, hogy a főispán szükségesnek tartotta: „a főjegyzők a néptömegekkel való megértés és együttműködés gondolatát tartsák állandóan szem előtt.Z'

24 — Ez a kívánalom természetesen érvényes volt nemcsak a felszabadult Bihar, hanem Nógrád megyében is -. De szoros kapcsolatot kellett tartaniok a szovjet katonai parancsnokokkal, a népi bizottságokkal, különösen azok vezetőivel, hiszen munkájukat csak együtt végezhették eredményesen. Változatlanul nagy volt a befolyásuk a községi önkormányzatra. Személyzeti ügyekben korábbi jogkörükkel rendelkeztek, de a népi szervek véleményét is figyelembe kellett venniök. A főszolgabírók — főjegyzők ügyköre sok vonatkozásban bővült a felszabadulás után, de az egyre erősödő népi bizottságok társadalmi ellenőrzését el kellett fogadniok. A szécsényi főszolgabírónak — járási főjegyzőnek, a jegyzőknek a népi szervekkel való együttműködése csak szórványban követhető nyomon a járási főjegyzői iratokban; inkább a párhuzamos úton való haladás látható; legfeljebb tájékoztatás, tudomásul vétel jellemezte kapcsolatukat, különösen a kezdeti időszakban. Intézkedéseikben nem támaszkodtak — a lehetőségekhez képest — a pártokra, a népi szervekre; inkább csak a régi apparátust használták. A főszolgabíró elég gyakran tartott a községi jegyzőknek „tiszti értekezlet "-et és ezek útján érvényesítette elgondolásait — holott tudjuk, hogy februárban már több erős kommunista és szociáldemokrata párt működött a járásban; a későbbiekben pedig folyamatosan alakult a többi párt is. Mint már utaltunk rá, a járási szovjet katonai parancsnokság első intézkedései közé tartozott, hogy a polgári hatóságokat felhívta kötelességük teljesítésére, de segítette is azokat kezdettől (munkájukban) jelenlétével, az általa kiadott igazolványokkal (az elöljáróságoknak, a tisztviselőknek, a tolmácsoknak, a papoknak, a tanítóknak, a nemzetőrség tagjainak, a községi alkalmazottaknak, az iparosoknak — kereskedőknek), a különböző kölcsönakciókkal. A 15/1945. (1.4.) M.E. sz. és azt kiegészítő 1080/1945. (V.2) M.E. sz. rendelet intézkedett a közalkalmazottak igazolása ügyében. Nógrád megye alispánja február 7-én utasította a főszolgabírót az igazoló bizottságok létrehozására, a közalkalmazottak igazolási eljárásához szükséges nyilatkozatok beadására. A főszolgabíró február 14-én közölte a teendőket a jegyzőkkel. Jeszenszky Miklós Szécsény mb. jegyzője február 23-án nyújtotta be a község alkalmazottainak igazoló nyilatkozatát. — Igazolásukra áprilisban került sor —. A szécsényi járási igazoló bizottság 1945. március 29-én alakult meg. Tagjai (a pártok jelöltjeiből történt sorshúzás alapján): elnök Bögözi Antal (MKP), Jeszenszky Miklós (a szakszervezet képviseletében), Radvánszky András, Gál Károly (FKGP), Prétor János, Vilimi Pál (SzDP), dr. Klein Sándor ügyvéd és Pekarcsik Pál (érdekképviselet). Működését közvetlen megalakulása után meg is kezdte. 82