Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - IRODALOM - Vass Előd: Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 19. század. Szeged, 1978. / 539–541. o.

kai való kapcsolatának bemutatása egyformán jól sikerült. Csanád vármegye három választókerületének képviselői közül a makói mindig ellenzéki, a másik kettő pedig kormánypárti volt. Makó a 20. században is a táisadalmi és politikai harcok fő frontja, s ezt a következtetést támasztja alá a tanulmány végéhez mellékelt 25 táblázat, egy térkép és egy vázlatrajz dokumentáló jellege is. A kerületi választók társadalmi és vagyoni helyzetéről közölt függelékbeli táblázatok méltán emelik ki a jól sikerült tanulmány erényeit. Papp János Bakay Nándor indulása és politikai pályája — A végső kudarcig c. tanulmányában egy függetlenségi politikus életpályáját mutatja be. A,,szegedi köteles"-ként magát bemutató Bakay politikai iskolázását az 1848. évi szabadságharcban szerezte meg. Végigharcolta a csatákat és az 1850 utáni években kötelessegédként vándorol városról városra. Olaszországban is járt. Több évi vándorlás után Szegedre visszatérve a céh jegyzője lesz. Fiatal értelmiségiek csoportjaihoz csatlakozik, s az 1860-as évek legelején már a városi közéletben is szerepet vállalt. A Szeged-Alsóvárosi Népkör révén lett országosan ismert az 1870-es években, s újságcikkeket, karcolatokat ír, gyűléseken beszédeket tart. A szegedi iparossegédek egyesületének megszervezésével az iparos társadalom művelését kívánta előmozdítani. Egyházellenessége miatt kell első kudarcait elszenvednie. Az 1870-es évek végére országgyűlési képviselő és hírlapíró Bakay a szegedi árvíz kapcsán tett megnyilatkozásaival szintén jó benyomást keltett. A Szegedi Napló azonban sajtókampányban támadta, amelynek következtében teljesen lehetetlenné tették. 1881 után végleg kiszorult a közéletből. Kendertermeléssel foglalkozott nem csupán kendergyárának irányításával, hanem technikai újítások közléseivel is. 1902-ben halt meg, s haláláról miden szegedi lap megemlékezett, mind a város mind az ipar érdekében kifejtett tevékenységét méltatták. Gondolatai minden gáncsoskodás ellenére tovább éltek munkájában, Szeged 1879 utáni újjáépítésében, a kendergyárban az egyesületekben és irodalmi munkásságában . A tanulmánykötet nemcsak Csongrád és Csanád megye, de az országos történet részére is lényeges új adatokat tárt fel. Jól sikerült a 19. századi összefoglalás tanulmányainak megválogatása is. Egy összefüggő társadalomtörténeti körképet alkotnak: a két megye falvaitól, Makón át Szegedig. Valamennyi szerző ügyesen ragadta meg a terület legjellemzőbb sajátosságait és ezt a társadalom összetételének ábrázolásával együttesen tudta bemutatni. Vass Előd 541