Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - IRODALOM - Tilcsik György: Dunakanyar 1980. Vác, 1980. / 526–528. o.

A hazai levéltárügy egyik fontos eseményével, a Pest megyei Levéltár váci fióklevéltárának 1979. november 19-én történt felavatásával két szerző is foglalkozik. Lakatos Ernő „A Dunakanyar új intézménye a váci levéltár" c, több fényképpel illusztrált közleménye bevezetőjében kiemeli, hogy a jelentős történeti és kulturális hagyományokkal rendelkező Vác megújuló közgyűjteményei — közöttük falai közé visszakerült levéltára révén — a Dunakanyar tudományos és kulturális központja lesz. Ezt követően röviden áttekinti az első nemzetközi levéltároshét keretében megnyitott váci levéltár létrejöttének főbb állomásait. Noha már 1973-ban felmerült a létesítés gondolata, a megvalósításról szóló, megyei szintű elvi döntés csak 1977-ben született meg. A csakhamar megkezdődött előkészítő munkálatok után, az 1978 őszén megindult építkezés gyorsan haladt, és első szakasza — a berendezéssel és az iratanyag átszállításával, elhelyezésével együtt — alig egy év alatt fejeződött be. Második ütemének elkészülése — melyben egy további, 3000 iratfolyóméter befogadóképességű raktártér kialakítására kerül sor — a tervek szerint 1980 nyarára várható. A szerző vizsgálva a mai időszak irattermelését megállapítja, hogy ma egy Pest megyei nagyüzem hozzávetőlegesen nyolcvan év alatt annyi levéltárba kerülő, tehát történeti értékű iratot hoz létre, mint amennyit a megyei közigazgatás korábban kétszáz esztendő során „termelt." Ezért a szocialista korszak iratainak levéltári őrzésében egyre inkább —így az új fióklevéltárban is — a mikrofilmezés nyújtotta lehetőségekre kell támaszkodni. Lakatos Ernő a váci levéltár illetékességi körének behatárolása után ismerteti az intézmény tudományos terveit és közművelődési feladatait. Az előbbiek közül feltétlenül említést érdemel az „Archívum Danubianum" szerepének vállalása, vagyis a Dunára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom és forrásanyag gyűjtése, melynek impozáns része lesz a hatvannégy Duna menti város címerének a levéltári díszfolyosó ablakain történő elhelyezése. Mindezek mellett a Pest megyei Levéltár váci fíóklevéltára ötévenként nemzetközi Duna-konferenciát rendez, ahol a különféle tudományágak képviselői nemcsak a folyó jelenével és jövőjével, hanem múltjával kapcsolatos kutatásaikról is számot adnak majd. Török Margit cikke az intézmény avatásának tiszteletére - a saját és az anyalevéltár iratain, térképein kívül — több országos közgyűjtemény anyagának felhasználásával rendezett kamarakiállításon kalauzolja végig az olvasót, melynek segítségével a látogató képzeletben végighajózhat a Duna Kárpát medencei szakaszán, megismerkedve a folyó vidékének és lakóinak életével, történelmével. Györffy György „Dömös a korai Árpád-korban" c. munkája az egykori királyi kúria és fontos egyházi központ történetének fellelhető elemeit a településhez fűződő fontosabb események — elsősorban a Könyves Kálmán és Álmos herceg közötti hatalmi harc — ismertetésébe ágyazva vetíti az olvasó elé. Rámutatva, hogy e kedvező földrajzi adottságokkal rendelkező helységhez szorosan kapcsolódik korafeudalizmuskori történelmünk egyik leggazdagabb írásos emléke: a dömösi prépostság 1138. szemptember 3-án kelt birtokÖsszeíró levele, mely az Álmos herceg és II. Béla király által a dömösi egyháznak adományozott szolgáló népeket - döntő többségben természetben adandó kötelezettségeikkel együtt — név szerint sorolja fel. 527