Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - IRODALOM - Jároli József: Bencsik János: Egy emberöltő a közösben. Békéscsaba, 1979. 107 p. / 517-518. o.

Bencsik János EGY EMBERÖLTŐ A KÖZÖSBEN Kiadja: Békéscsabai Május 1 Termelőszövetkezet. Békéscsaba 1979.107 p. Ujabb és ezúttal egy valóban értékes kötettel gazdagodott a Békés megyei termelőszövetkezetek történelmi irodalma. Tudományos értékű, de mégis lebilincselő Olvasmány Bencsik János munkája. Nem szorosan vett agrártörténetet, közgazdasági áttekintést írt könyvében, tele adatokkal, táblázatokkal, kimutatásokkal. Az adatok dzsungelébői tudatos szelektálással csak azokat választotta ki, amelyek az emberöltőnyi időt legjobban jellemzik. A szerző néprajzos muzeológus, avatott tollú kutató, a hagyományos paraszti életforma kiváló ismerője. A néprajzos szólalt meg írásában, amikor a már kihalóban levő paraszti gazdálkodás átalakulásának krónikása lett. A kötet illusztrációi közt helyet kaptak az egykori kisparaszti munkaeszközök ábrázolásai is, mintegy emlékeztetve a nagyüzemi gazdálkodásban rövid idő alatt lezajlott radikális eszközváltásra. A néprajzos szemlélet tette lehetővé, hogy a kötet emberi sorsok bemutatásával a közösség múltjának rajzát tegye még elevenebbé, differenciálttá. Az is jól látható, hogy a közös gazdálkodás megszilárdulásának éppen a hagyományos kisparaszti szemlélet, termelési technika is komoly akadálya volt. A kötet első oldalain Farkas Miklós tsz-elnök köszöntőjével nyújtja át a közösség múltjának bemutatását az olvasónak. A szerző előszavában röviden összegzi mondanivalójának legfontosabb gondolatait. Elsősorban a kisparaszti gazdálkodásból a szocialista nagyüzemi termelésre, életformára áttért parasztság soraiban bekövetkezett változás krónikása akart lenni. Ezért bánik, mint mondottuk, nagyon takarékosan adataival, a kis közösség átalakulásának főbb tendenciái érdeklik tehát, nem a részletek. A kötet történeti része az alakulástól az 1970-es évek derekáig kíséri figyelemmel a szövetkezet tevékenységét, elsősorban a szövetkezet földterületének, taglétszámának, vagyonának alakulása tükrében. A Május 1 Tsz históriája sem mentes a kort jellemző ellentmondásoktól. Az 1949. február 15-i alakulás után évekig a gondok látszanak a legerősebbnek. Gyenge a vezetés, hiányzik a tagok szorgalma, munkafegyelme, közösségi szelleme. 1953—1956 között a Nagy Imre-féle agrárprogram, majd az 1956-os ellenforradalom tette súlyosan próbára a közös gazdaságot. Csak a szocialista mezőgazdaság legodaadóbb hívei maradtak meg a közös gazdálkodás útján a legnehezebb időkben. Talán emiatt sem véletlen, hogy gazdasági eredményeik alapján az 1957. évi országos termelési versenyt a békéscsabai Május 1 Tsz nyerte, pedig földterületének nem kis része gyenge minőségű volt. Az 1958—1961 közötti legnagyobb felfejlesztés, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszakára már megerősödött szövetkezet fogadta tagjaiul az újonnan belépőket. A közölt adatok mutatják, ez sem ment zökkenők nélkül. 517