Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - ADATTÁR - Szabóné Fehér Erzsébet: A sárospataki kollégium 19. század eleji kéziratos tantervei / 491–502. o.

2. Általános matematikai földrajz, fizika és közigazgatástan Lulossius könyve alapján. 3. Teológia Franciscus Turetinus szerint. 4. Magyarország történelme Severini szerint. 5. Latin irodalomtörténet folyamatosan a különféle szerzők alapján 6. Német nyelv. 7. Ének." Az ismétlők osztályára vonatkozóan a következő megjegyzést tartalmazza a tanterv: „Ezt az osztályt a többivel párhuzamosan kell megszervezni, hogy azok a növendékek, akik a felsőbb osztályokból kimaradtak magukat tovább képezhessék és így a magasabb tudományok tanulására bocsáthatók legyenek...." A humán-pártiak 1810-ben újra sürgették a tanterv átnézését, de ismét Vay és pártja győzött. Megtörtént a tanterv szakszerű revíziója. Ettől kezdve szerepelt a magyar nyelv, mint önálló tárgy, mind a nyolc osztályban. A természettudományokat a második osztályban kezdték el tanítani. Nagyobb sikerrel léptek fel a humán-pártiak 1815-ben. Fő érvük az volt, hogy sokan azért nem hozzák el Patakra gyermekeiket, mert itt nem sajátítják el kellően a latin nyelvet, s ezért nem tudnak a közhivatalokban elhelyezkedni. A közgyűlés, melyen a vád elhangzott, a hazai körülményekre hivatkozva azt a határozatot hozta, hogy ezentúl a retorikától kezdve, minden tudományt latin nyelven kell tanítani, kivéve a vallástudományt. A magyart csak kisegítő nyelvként lehet használni. A latinpárt győzelme nem tartott sokáig. A határozat nem hozott megfelelő eredményt, ezért az egyházkerület azt 1818-ban visszavonta, és újat adott ki helyette, mely újra kimondta: a gimnáziumban minden tudományt magyar nyelven kell tanítani, még a latin nyelv szabályait is. Az 1816/17-es tanévben a poéták osztályára vonatkozó jelentést

9 adott ki a kollégium vezetősége. Ebből a latin nyelvű szövegből pontosan megtudhatjuk, mit tanultak az ebbe az osztályba járó diákok, s mely tankönyveket használták. „A humanitás-tagozat II. osztályának tanulói — az úgynevezett poéták — az 1816/17. tanév előző félévében a következőkkel foglalkoztak: 1. A „palatinusi" katekizmus harmadik részéből a 88—116. kérdések. 2. Költészettan a mitológiával együtt, tiszteletes Szentgyörgyi István által összeállított, s az „Artis Poeticáé Elementa" címmel 1797-ben Pozsonyban kinyomtatott könyve alapján. Mivel e mű példányainak hiánya miatt még azoknak sincs könyvük, akik ebben az évben a költészettannal foglalkoznak, ezért kívánatos volna arról gondoskodni, hogy ezt az itt nélkülözhetetlen könyvet majd minél hamarább nyomtatásban (újra) megjelentessék. 3. A latin szerzők közül: Ovidius Naso „Tristium" egész első könyve, a harmadik könyvből az 1,2, 3, 7,9, 10,13. elégia, a negyedik könyvből pedig a 10. elégia. „Metamorphoses" című művéből az első könyv a 311. sorig. Sajnálatos, hogy Ovidius e művéből, amely a poétika-tanulók képzésében igen jelentős, több nem tárgyalható, e künyv nálunk tapasztalható nagy hiánya miatt; a poétika-tanulók nagyobb része ugyanis mindazt, ami elemzésre kerül, tollal kénytelen magának leírni. Horatius ódái közül az ódák első könyvéből az 1, 2,3, 6, 7,9, 22. óda. 4. A német nyelv elemei, tiszteletes Márton József által összeállított német nyelvtan alakún. Nem csodálnivaló, hogy iskolánk professzorának könyve vétetett használatba Murelius könyve helyett, amelyet a tanterv előír.... 494 \