Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Lakos János: A földművelésügyi miniszter külföldi gazdasági szaktudósítói hálózata, 1900–1920 / 381–406. o.

intézmény „modernizált" változata megfelel az új körülményeknek is. Azonban a helyzet úgy alakult, hogy a szaktudósítást mint olyat likvidálták, szerepét teljesen a külügyi igazgatás vette át. Rá kell mutatni, hogy korántsem szimpla kuriózum a külföldi szaktudósítói intézmény. Bizonyos szempontból az önálló magyar külképviselet csírájának is tekinthető! Elsősorban azért, mert már hivatalos szolgálati szabályzata alapján is a diplomáciai és konzuli tevékenységi körbe tartozó feladatokat látott el. Utaltam azonban arra is, hogy a magyar kormány alkalmanként az illető tárca ügykörén túl, tisztán politikai természetű megbízatásokkal is elláthatta a szaktudósítókat. A Monarchia felbomlása után a közös külképviselet megszűnt, az önálló kiépítése pedig jóidéig nehézségekbe ütközött. Ebben az időszakban a még külföldön levő szaktudósítók jó szolgálatot tettek a magyar kormánynak. Mindez az intézmény csöppet sem lebecsülendő hivatal- és diplomáciatörténeti jelentőségének a tanúbizonysága. Jegyzetek 1 A magyar mezőgazdaság századvégi helyzetére és a válság hatásaira ld. Sándor Pál: A 19. századvégi agrárválság Magyarországon. Bp.1958. 2. Országos Levéltár (továbbiakban: OL) - K 178 (Földművelésügyi Minisztérium elnöki iratai) - 1893 - 56 3. 1878: XX. te. IX. cikke. Magyar Törvénytár, 1877-1878. évi törvények. Bp. 1896.196. p. A rendelkezést az 1887: XXIV. te. változatlanul fenntartotta. 4. Közgazdasági Értesítő 5. OL — K 184 (Földművelésügyi Minisztérium általános iratai) - 1896 - 56 - 902 6. OL - K 26 (Miniszterelnökség központilag irattározott iratai) — XXI — 6 — 9681; OL - K 178 - 1910 - 2(15249/1905); A m. kir. kormányjelentése (továbbiakban: Korm. jel.), 1900, 93. p. 7. A kérdéssel foglalkozik gróf Andrássy Gyula: Az 1867-iki kiegyezésről. Bp. 1896. 429. p. A magyar elem háttérbeszorítottsága kitűnik a Külügyminisztérium kiadváványából (Jahrbuch des k. und k. Auswártigen Dienstes 1897. Wien 1897.) A konzuli tisztviselőjelölteknek egyébként 1/2 — 1 éves gyakorlatot írtak elő valamely osztrák vagy magyar kereskedelmi és iparkamaránál, de hogy kifejezetten a magyar viszonyokat is tanulmányozzák, arra nem voltak kötelezve. Uo. 270—273. p. 8. Magyar Gazdák Szemléje, 1902. július: A konzuli jelentések. 460. p. A Monarchiának 1897-ben 29 követsége (Európában 21, Észak-Amerikában 1, Közép- és DélAmerikában 2, Ázsiában 3, Afrikában 2) és 49 főkonzulátusa volt. Jahrbuch des k. und k. Auswártigen Dienstes 1897. .. Térképmellékletek. 9. A földművelésügyi szakigazgatás története 1867—1948. Szerk.: dr. Pataky Ernő. Bp.1970. 55.p. 10. Köztelek, 1904. május 11. Beszámoló az OMGE 1904. május 4-i szakosztályi üléséről, Emlékkönyv Bernát István agrárpolitikai munkásságának negyvenedik évfordulója alkalmából. Bp. 1935.12. p. 402