Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 3. szám - Kun József: A munkásmozgalom történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban: rövid áttekintés / 371–379. o.

teljesebbé. Különösen érdekesek az Országos Testnevelési Tanács Társelnökének a körrendeletei. Ezekben a körrendeletekben ismertette a baloldali ifjúsági mozgalmat, sokszor az ott dolgozó személyek tevékenységéről is szólt és legtöbbször közölte a mozgalom elleni védekezés módszereit. A különböző rendű és rangú katonai bíróságok, törvényszékek, ügyészségek, tábori bíróságok stb.iratait nagy veszteségek érték. Ma már nehéz megállapítani, hogy a tudatos megsemmisítés, szakszerűtlen selejtezés, vagy a háborús veszteség okozott-e nagyobb kárt. Ügy véljük, hogy a felsorolt okok mindegyike szerepet játszott abban, hogy számos katonai bíróságnak vagy egyáltalán nincsenek iratai, vagy csak a fondok töredékei kerültek levéltári kezelésbe. Kivételt képez a Szegedi Honvéd Törvényszék fondja, amely megközelítő teljességben fennmaradt és átfogja az 1871—1944 közötti időszakot. Jelentősebb mennyiséget tesznek ki a Pécsi, Miskolci, Budapesti Honvéd Törvényszékek nálunk őrzött és a két világháború között keletkezett iratai. Az említetteken kívül, amint ezt már fentebb említettük, számos fondtöredéket őrzünk. A katonai bíróságok elsősorban a katonai állományú személyek által elkövetett fegyelemsértések, szökések, parancsmegtagadások, valamint a katonák köztörvényes vétségei, bűntettei kivizsgálásával foglalkoztak. A hadbírósági ügyek között azonban számos olyan is található, amelyek munkásmozgalmi, baloldali politikai tevékenységgel kapcsolatosak. Dyen szempontból érdekes a Tanácsköztársaság leverését követően tárgyalt hadbírósági ügyek egy része. Csupán a szemléltetés kedvéért megemlítjük néhány ügy tárgyát. — Odor Antal tizedest a proletárdiktatúra alatti propaganda munkájáért letartóztatják. Megszökik, körözését elrendelik. (Szegedi Honvéd Törvényszék, 1919. U/2570.) — Halát Pál tanítót őrszolgálati vétség miatt letartóztatják, ezzel kapcsolatban szemére vetették a kommunista érzelmeit, a proletárdiktatúra alatti magatartását. (Szegedi Honvéd Törvényszék, 1919. U/2439.) — Pirovits Károly zendülési ügye. Többek között a fennálló társadalmi rendszer öszszeomlásáról és a vörös uralom visszajöveteléről beszélt. (Szegedi Honvéd Törvényszék, 1919. Hb/1037.) Ugyancsak figyelemre méltó a második világháború alatt hadiüzemi munkások, katonák ellen folytatott hadbírósági eljárások aktáinak egy része. A fentiekből kitűnik, hogy a hadbírósági iratok egy kisebb hányada a munkásmozgalom történetének forrásai közé sorolható. Ismeretes, hogy az első világháború után az orosz fogságból hazatérőket úgynevezett szűrő táborokba irányították, hogy kiválogassák azokat, akik valamilyen formában részt vettek a szovjet hatalom oldalán a forradalmi mozgalmakban, polgárháborúban. A szűrőtáborok közül a csóti hadifogolytábornak maradt fenn mintegy fél iratfolyómétert kitevő anyaga. Az itt található iratok egy része a magyar illetve a nemzetközi munkásmozgalom története kutatóinak érdeklődésére tarthatnak számot. Sajnos, a többi hadifogolytábornak olyan kevés és töredékes az anyaga, hogy sok esetben csak a szerv létezésének és működésének bizonyítékul szolgálhatnak. Az elmúlt évtizedek folyamán számos kiadvány, dokumentumkötet jelent meg a magyar internacionalisták részvételéről az oroszországi forradalmi mozgalmakban, a fiatal szovjet köztársaság polgárháborújában és az intervenciósok ellen folytatott honvédő 377