Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - IRODALOM - Tilcsik György: Borsodi levéltári évkönyv II. Miskolc, 1979. / 268–271. o.

• A nagyipari bázis területi elhelyezkedését és kiterjedését tekintve az ország többi fejlett iparvidékével való összevetésben Borsod sajátos vonásokkal rendelkezett. Itt a nagyipari terület — az általános egy helyett — az említett három központ köré csoportosult és emiatt az átlagosnál jóval nagyobb volt. A szerző külön-külön tekinti át a három körzet (Miskolc-Diósgyőr, Ózd, Közép-Sajó vidéke) munkáslétszámának 1900—1910 közötti változásait, és felhívja a figyelmet, hogy az ipar és az ipari munkásság fentiekből következő megosztottsága az adott időszakban kedvezőtlenül befolyásolta a borsodi munkásmozgalom fejlődését A közlemény horizontálisan és vertikálisan is elemzi az ipari munkásság munkamegosztás szerinti tagolódását: részletesen bemutatja egyfelől a munkások ágazati, másfelől a termelés folyamatában elfoglalt helyük szerinti megoszlását is. A szerző behatóan vizsgálja a Borsod megyét részben a gyáripar koncentrációja, részben a mezőgazdaság kapitalizálódása következtében érintő migráció nagyságát és tendenciáit, továbbá kimutatásokat közöl, hogy e folyamat az ország mely területeire fejtette ki leginkább elszívó hatását. E mellett — mivel a megyén belüli munkások lakóhelyének az ipari centrumoktól való távolságát alapvető differenciáló tényezőnek tartja — külön elemzi e kérdést az ózdi és külön a miskolc-diósgyőri körzetben, majd a századforduló táján kifejlődött gazdasági válság és a borsodi kivándorlások összefüggéseire, kölcsönhatásairavilágít rá. A tanulmány zárófejezete Borsod megye társadalmi szerkezetében 1869-től 1910-ig bekövetkezett átalakulásokat és eltolódásokat regisztrálva, részletesen szól a népesség számának dinamikus növekedéséről, a társadalom gyors átrétegződéséről, valamint a lakó sság nemzetiségi és vallási mego szlásáról is. i Kovács Ernő községtörténeti feldolgozása a Borsodi Levéltári Évkönyv I. kötetében megjelent munkájának folytatásaként Szentsimon gazdasági és társadalmi viszonyaiban 1950 és 1962 között végbement változásokat mutatja be. A termelőszövetkezeti mozgalom első szakaszában (1950—1953) az intenzív szervező munka eredményeként két tszcs alakult meg és Szentsimon szocialista község lett. A szervezés során azonban az önkéntesség és fokozatosság elvét sok esetben nem alkalmazták, és elsősorban ennek tulajdonítható, hogy a KV 1953 júniusi határozata nyomán a tagság nagy része a kilépés mellett döntött. A második szakasz idején (1953—1957) a hiányos személyi és tárgyi feltételek miatt a tsz csak vegetált, és az 1956. november 26-án tartott falugyűlés a közös gazdaság felosztását határozta el. így a következő években a község lakosai már egyénileg művelték földjeiket. A harmadik szakasz kezdetétől, 1959 tavaszától átgondolt, az első időszak tapasztalatait hasznosító szervező munka kezdődött, és az 1960-ban megalakult Haladás Tsz gazdasági helyzete az évtized közepére teljesen megszilárdult. A vizsgált időszak gazdasági és társadalmi változásai természetesen tükröződtek Szentsimon lakosságának foglalkozási megoszlásában is. A keresők és eltartottak aránya az előbbiek javára tolódott el, ugyanakkor az összlakosságon belül 1949 és 1960 között az iparból élőké 55,5%-ról 59,1%-ra emelkedett, míg a mezőgazdasági dolgozóké 28,6%-ról 9,1%-raesett vissza. 270