Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - IRODALOM - Kiss István: Csizmadia Andor: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Bp., 1979. / 261–264. o.

kozó részei. Inkább a megyei igazgatást érinti Tisza Kálmán ifjabbkori (1865. évi) Parlamenti felelős kormány és megyei rendszer c. röpiratának a területi önkormányzatokról és azoknak a parlamenti kormányrendszerrel való kapcsolatairól szóló VI. fejezete ugyanúgy, mint az általa 1880-ban összehívott közigazgatási ankét kérdőpontjai és a résztvevők felszólalásának foglalata is. Városi igazgatási vonatkozású Fascho-Moys Sándor 1897es városi, valamint Heltai Ferenc 1899. évi fővárosi tervezete. A községi igazgatást kívánja megreformálni Hieronimy Károly 1894. évi tervezete. A századelő'és a világháború korának törekvéseiből a közigazgatás szerkezetét és egészét érinti a Magyar Jogászegylet 1914. évi közigazgatási reform ankétján Concha Győző összefoglalása és többé-kevésbé a „Huszadik Század" c. folyóiratban Ágoston Péternek 1911-ben a bürokratizmusról írott tanulmánya is. Megyei vonatkozásúak Tisza István 1914. évi államosítási törekvései kapcsán Sándor József törvényjavaslatai a kinevezési rendszerről a vármegyei tisztviselők személyi és szolgálati viszonyairól és a vármegyei közigazgatásról. A városi igazgatással kapcsolatosak Harrer Ferenc 1912. évi törvénytervezetének egyes részei: a városok osztályairól, hatásköréről stb. Az ellenforradalmi Horthy korszak ezirányú törekvéseiből a közigazgatás egészét érintik: — Elsősorban politikai illetve strukturális szempontból a Gömbös féle 1932-es „Nemzeti Munkaterv" közigazgatási reformígéretei, továbbá Teleki Pál 1940-42-ből származó „hivatásrendi" „alkotmánymódosító" tervezetének közigazgatási vonatkozásai és többé-kevésbé a Magyar Közigazgatás c. lapnak az 1943—45. évekből származó és a magyar jövő közigazgatási problémáival foglalkozó cikkei. - Szakszempontokból foglalja össze a közigazgatás egészének kérdéseit Magyary Zoltán 1932-ben a magyar közigazgatás racionalizálásának programjában. A területi és a helyi igazgatás kérdéseit érintik Ferdinándy Gyulának a vármegyei igazgatás szervezeti és háztartási változásairól, a városi törvényhatósági bizottság és a rendezett tanácsú városi képviselőtestület megalakításáról és végül a kis- és nagyközségekben a községi képviselőtestület megalakításáról szóló törvényjavaslatainak a kötetben közölt indokolásai. A városi igazgatással kapcsolatosak Vásáry István 1931. évi tervezetének egyes részei, valamint Csizmadia Andor 1943. évi reformtervezetének az indoklása. Községi vonatkozásúak Weis István 1940, évi törvénytervezete általános indokolásának az akkori helyzet kritikáját illetőleg az átalakítás vezérelveit tartalmazó részei. A felszabadulástól a tanácsrendszerig tartó korszakból közölt dokumentumok általában a közigazgatás szerkezetét és egészét érintik. Ez alól kivétel Beér János 1948-ban írott tanulmánya a „Közigazgatás újjászervezése elé" címmel, amely a vármegye és az önkormányzat helyes értékelésével foglalkozik. A többi dokumentum között megtaláljuk 1944-45-ből a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjának közigazgatási vonatkozású részeit az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozatának a vonatkozó részét és ugyanennek egy tervezetét a Nemzeti Bizottság egyöntetű működésének szabályozásáról, továbbá a közigazgatás reformjára vonatkozó részeket a Nemzeti Parasztpárt 1946-os a Magyar Köztársaság kormányának 1947-es programjaiból, valamint a MDP iránymutatását az 1948. évi egyesülési kongresszus határozatának idevágó részeit. A kötetet az 1949. 263