Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - IRODALOM - Iványosi Szabó Tibor: Nógrád megye tanácsai az emberért 1950–1970. Salgótarján, 1979. / 255–256. o.

NÓGRÁD MEGYE TANÁCSAI AZ EMBERÉRT 1950-1970 Salgótarján, 1979. A kötetet Schneider Miklós szerkesztette, az összeállításban részt vállalt Leblancné Kelemen Mária is. Az anyaggyűjtésben Nékám Edit és Petrik Jánosné közreműködött. Kevés olyan megyei levéltár van, amelynek kiadványmunkája annyira rendszeres és átgondolt lenne mint Nógrád megyéé. Az eddigi kötetek és azok tudományos színvonala önmagukban is tiszteletet parancsolóak. A közel egy évtizedes tevékenységen belül feltétlen új szakasznak minősül a Nógrád megyei tanácsok működésével kapcsolatos dokumentumsorozat, melynek második kötete: Nógrád megye tanácsai az emberért címmel jelent meg. E kötetek jól érzékeltetik, hogyan lehet hasznosan összekapcsolni a jelentős évfordulót, a tanácsok harminc éves működésének megünneplését a tudományos igényekkel és a közigazgatásban dolgozók munkájának közvetlen segítségével. A sorozat e II. kötete az egészségügy, a szociális gondoskodás és a sportirányítás legjelentősebb dokumentumait adja közre. A dokumentumgyűjtemény esztétikus és igényes formában, de minden felesleges külsőség mellőzésével jelent meg. A szerkesztő mértéktartóan járt el a terjedelem meghatározásakor is. Egyértelműen szerencsésnek minősíthetjük a három téma belső arányait is. Az egészségügy 52 (80 oldalon), a szociális gondoskodás 24 (38 oldalon), a sport pedig 26 irattal (32 oldalon) van képviselve. A hatalmas iratanyagon belül jól érvényesültek a válogatás szempontjai. Az anyag terjedelmének, a tevékenységi kör fontosságának megfelelően az egészségügyről adott kép a legegységesebb. E fejezet megnyugtató áttekintést biztosít az egészségügy részterületének szinte mindegyikéről. A gondok, igények, feladatok és eredmények jellegéről, változásairól egyaránt értesülünk. A második fejezet érthetően kevésbé színes. Talán egyoldalúságnak hat, bár minden bizonnyal az ezirányú helyi gondok arányát, súlyát is jelzi, hogy a dokumentumok egyharmada a cigánykérdéssel foglalkozik. A harmadik fejezetben közölt iratok címei is érzékeltetik, milyen törekvések hulla' moztak végig a megye és az ország két évtizedes sportmozgalmán. ,A falu és a városok gondjainak, eredményeinek szerves bemutatása talán e fejezeten belül mondható a legsikeresebbnek. Az egyes fejezeteken belül az iratok kronológiai rendben követik egymást. E rend megbontását az olvasók — gondolom - megbocsátanák, ha a határozatok alá közvetlenül illesztették volna a nem folyamatosan érvényesülő munka végrehajtásáról szóló jelentést, vagy a jegyzetben történt volna utalás arra, hogy a beruházás, szervezés stb. meghatározott időpontban megtörtént vagy elkezdődött. Ilyen módon jobban érzékelhetnénk a tanácsok munkájának hatékonyságát. A bevezető rövid áttekintést biztosít az érintett három területről és a szövegközlésnél alkalmazott archeográfiai normákról. A tipográfiai igényeket tekintve is igényes .... 255