Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - ADATTÁR - Magyar Eszter: Az 1715–1720-as országos összeírások forrásértéke a 18. századi erdősültség kutatásában / 227–239. o.

1715-20-ban tehát nemcsak az erdők egy bizonyos hányadának a felmérése történt meg, az erdőhasználatban realizálódott erdősültségj szint rögzítése az összeírás alá került helységekben teljesnek mondható. Tekintettel arra, hogy az erdőhasználat után (kivéve a szénégetést, az eladásra gyártott faeszközök jövedelmét), nem kellett adózni, az összeírásoknak ebben a részletkérdésében nem volt szükség arra, hogy az összeírókat félrevezessék, a megvallott adatok elfogadhatók.

39 Ha valamely falunak tehát az 1720-as összeírás szerint nem volt semmiféle erdőhasználata saját határain belül, akkor abban a faluban rendszerint erdő sem volt. Ilyenkor az erdők rovatban többnyire megjegyezték, hogy a falu lakossága idegen határban kénytelen erdőt használni, szerencsés esetben a beszerzés helyét is megjelölve. Az erdőket és a bennük alkalmazható erdőhasználati módot abban az esetben is összeírták, ha azok használatából a helyi lakosság valamilyen okból ki volt rekesztve.

40 Az 1715-20-as Országos összeírás a 18. századi erdősültség rekonstruálásának egyik jól használható forrása. Nagy előnye az, hogy egy bizonyos területen azonos szempontok szerint készítették, tehát megközelítőleg egyenértékű információkat ad az összeírt helységek erdőviszonyairól. Mivel az erdősültségnek csak az egyik összetevőjével, az erdőhasznáati lehetőségekkel foglalkozik, természetesen nélkülözhetetlen a kutatásba a többi korabeli forrást is bevonni. Jegyzetek 1 A forrás szakirodalmának értékelését is adja Dávid Zoltán: Az 1715-20. évi összeírás. A történeti statisztika forrásai. Szerk. Kovacsics József, Bp. 1957. 201. p. 2 Mindkét összeírás utasításait kiadta Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. 1720-21. Bp. 1896. Magyar Statisztikai Közlemények Űj Folyam. 12. 24-25. p. Ebben az értelemben ismerteti a forrás erdészettörténeti értékét Bottló Béla — Veres Miklós. Regnicolaris levéltár. Repertórium. Levéltári leltárak 42. Bp. 295. és 301. p. 3 Acsády: Magyarország népessége 27. p. 4 uo.24.p. 5 Az Erdészeti Tudományos Intézet és a Mezőgazdasági Múzeum „A racionális földhasznosítással kapcsolatos optimális erdősültség kialakításának történeti előzményei" c. közös környezetvédelmi programjához kiválasztott mintaterület erdőtakarójának rekonstruálása céljából több 18. századi forrást néztem át. Közülük az egyiknek, az 1715—20-as Országos összeírásnak az erdészettörténeti tapasztalatait foglalja össze jelen dolgozat. 6 Az első országos katonai felvétel (Josephinische Aufnahme) Bécsben őrzött anyagának másolata a Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtárában található. A felvétel mellékleteként készített Országleírás szintén itt van, gépelt másolata a Mezőgazdasági Múzeum Adattárában. 7 Gamás rövid időre elnéptelenedett, a másik két falut szintén összeírták 1715-ben, 1720-ban pedig ismeretlen okok miatt kihagyták. 236