Levéltári Szemle, 30. (1980)

Levéltári Szemle, 30. (1980) 1–2. szám - LEVÉLTÁRTÖRTÉNET - Schneider Miklós: Néhány adalék a Fejér Megyei Levéltár történetéhez / 195–209. o.

Az előadói akták száma így elérte azt a mennyiséget, amely egyik másik rend szerinti előadó aktáinak a száma s akit ezeken kívül nem terhelt egyéb feladat. Ami a levéltári ügydarabok tartalmi összetételét illeti, arra nézve egyetlen év példájának a felidézése is jellemző: az 1929. évi 955 ügyiratból igen nagy százalékot tett ki az anyakönyvi utólagos bejegyzések átvétele (összesen 359 iktatás), valamint a különböző, a korábbiakban említett gyűjteményekbe való átvétel (összesen 272 iktatás). (FmL Lt 1929. évi iktatókönyv). Schneider Miklós idézett cikkének zárómondata. 1935-ben sógora, Pleidell Ambrus segítségét kérte a pályázatok ügyében, aki 1935. szeptember 7-én írt levelében sürgősen kért 70 Pengőt, hogy a kérvényhez szükséges illetéket kifizethesse (Vas megyei Levéltár, Schneider Miklós főlevéltárnok után maradt iratok — a továbbiakban VamL Sch. — 1/45. szám); A fővárosi pályázat ügye nyilván még 1937-ben is napirenden lehetett, mert 1937. november 26-án a VKM Művészeti Osztályának tanügyi segédtitkára kéri, hogy minden lényeges adatot magában foglaló életrajzot küldjön sürgősen, hogy „az ügyet lezárhassuk. A dolog a legjobb mederben halad" (VamL Sch. 1/25. szám); közben már Vas megyével is tárgyalt: 1937. május 20-án értesítette őt magánlevélben a Vas megyei alispán, hogy hozzájárul Vas megye 1845. évi nemesi összeírásának feldolgozásához és közzétételéhez. Arról is tájékoztatta, hogy a főispánnal beszélt Schneider Miklós vármegyei fölével tárnoki alkalmazásáról, melyről a főispán kijelentette, hogy „nagyon szívesen veszi Főlevéltárnok úrnak pályázását, mert Fejérvármegye főispánjától is igen jó referentiákat kapott." (VamL Sch. 1/32. szám); s hogy a hír milyen könnyen szárnyra kap, mutatja Fára József Zala megyei levéltárnok levele, melyben érdeklődik Schneider Miklósnál, hogy tényleg el akar-e menni Vas megyébe, mert ha igen, akkor ő családi okokból megpályázná Fejér megyét. (VamL Sch. 1/17. szám); új állását 1938. április elején foglalta el, amint arról a Fejér megyei Napló 1938. április 5-i száma (2. old) adott hírt. Adony község vezetőinek írta 1931. július 20-án, hogy miután megkapták az alispáni engedélyt a községmonográfiához szükséges levéltári kutatásra, „részemről a kutatónak a szükséges útmutatásokat megadom és tájékoztatom." (FmL Lt. 536/1931. szám); még néhány eset: 1928-ban Kálóz község történetére vonatkozó adatok előkeresésében segített (FmL Lt 338/1931. 811/1928. szám); 1929ben a csóri elöljárósággal ismerteti a nemesség megállapításának módját (FmL Lt 122/1929. szám); ugyanabban az évben Bilkei Ferenc székesfehérvár-felsővárosi plébánosnak közöl Zichy Nándor alispáni tevékenységére vonatkozó adatokat (FmL Lt 488/1929. szám); 1938. márciusában, fehérvári tartózkodásának utolsó napjaiban még Daróczy Zoltán genealógusnak írt tájékoztató levelet egy Fejér megyei nemesi család leszármazásáról (Schneider Miklós iratai, magántulajdonban, a továbbiakban Sch. iratok) Az alapul szolgáló jogszabály a 11.090/1927. sz. szabályrendelet volt, amelyet a „Fejérvármegye levéltárában őrzött iratok selejtezéséről" címmel a vármegye törvényhatósági bizottsága 1927. október 3-i közgyűlésén fogadtak el; a kisegítő munkaerő tb. tiszti ügyész volt, tehát rendelkezett a munka végzéséhez szükséges szak-